A Gruevszki-üggyel kapcsolatos, a legfőbb ügyészhez intézett kérdéssel ért véget az azonnali kérdések órája az Országgyűlés hétfői ülésén. Ezt követően bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta munkáját a Ház.
DK: mikor indul eljárás a Gruevszki-ügyben?
László Imre (DK) azt sorolta, hogy szerinte milyen jogszabályokat sértett az, ahogy a volt macedón miniszterelnök menedékjogot kapott. Közölte: Gruevszki három olyan országon jött át, amelyekben nem üldözték, a magyar hatóságok segítséget adtak neki ahhoz, hogy elmeneküljön a macedón hatóságok elől.
Megfelelő okmányai sem voltak ehhez - jelentette ki, és közokirat-hamisítás gyanúját vetette fel. Miközben tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdettek, a volt macedón kormányfő mégsem a tranzitzónában várakozott.
A politikus embercsempészésnek minősítette az esetet, és azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, mikor indul eljárás?
Polt Péter úgy felelt: az ügyben először 2018 november 15-én egy magánszemély tett feljelentést hivatali visszaélés és más bűncselekmény miatt.
"Figyelemmel arra, hogy a feljelentés újságcikkeken alapult és minden konkrétumot nélkülözött", feljelentés-kiegészítést rendeltek el. Ezután további magánszemélyek és két országgyűlési képviselő is hasonló tárgyú feljelentéssel élt, azokat a Nemzeti Nyomozó Iroda fogja elbírálni az első feljelentés tárgykörében, vagyis az eljárás folyamatban van - mondta.
Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitái
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkár közölte: a turizmus a nemzeti össztermék 10,3 százalékát adja, az előterjesztés célja az ágazat további erősítése.
A választási törvények módosításáról Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: a javaslat célja, hogy megteremtse az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok részvételének lehetőségét az európai parlamenti választásokon.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénymódosításáról Orbán Balázs azt közölte: a változtatás célja, hogy nagyobb társadalmi felelősségvállalásra ösztönözze a mintegy 61 ezer alapítványt és nonprofit szervezetet az adományszerző tevékenységük előmozdításával.
A közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról Orbán Balázs azt mondta: annak célja az elektronikus közbeszerzést érintő szabályozási környezet egyértelműsítése, az eljárások egyszerűbbé és gyorsabbá tétele, valamint a felügyeletet ellátó intézményrendszer megerősítése.
A szolgálati törvény módosítása kapcsán - Németh Szilárdhoz, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkárához hasonlóan - a kezdeményezés támogatását kérte képviselőtársaitól a honvédelmi és rendészeti bizottság nevében felszólaló Simon Miklós (Fidesz), emlékeztetve arra, hogy a módosítás révén pénzben és szabadidőben is ellentételezhetővé válik a túlszolgálat.
A kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló törvénycsomag vitájában György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: a kormányzat kiemelt feladatának tekinti a szektor és a résztvevők versenyképességének fejlesztését, ennek része a tárgyalt javaslat.
Példaként említette, hogy a szabványhasználat egyszerűsítése révén a tervezőirodák éves költsége több millióról pár tízezer forintra csökken.
A 2017-es zárszámadásról szólva a bizottsági döntéseket ismertette Szűcs Lajos (Fidesz), aki arra emlékeztetett: számos ponttól a tervezettől eltérően teljesültek a költségvetés tételei; ezek között említette, hogy a vártnál magasabb - 18,2 százalékos - volt a nemzetgazdaság beruházásainak aránya, miközben az előre kalkulált 0,9 helyett 1,2 százalékos volt az infláció.
Azt hangsúlyozta: a magyar gazdaság tavaly is úgy erősödött, hogy közben fennmaradt az egyensúlya, egyebek mellett arról beszélve, hogy a GDP-arányos államadóság 73,3, az Eximbank adatait nem beszámítva, 71,3 százalékos volt.
A 2017-es központi költségvetés végrehajtásáról szóló javaslattal kapcsolatos vitában Hajdu László (DK) azt nehezményezte, hogy az önkormányzatoknak nagy terhet jelentett, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetét nem teljes összegben biztosították.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára erre válaszul azt mondta, plusz támogatást kaptak azok az önkormányzatok, amelyek nem tudták finanszírozni a béremelésből adódó többletkiadást.
A pénzügyi közvetítőrendszerről, a foglalkoztatási tárgyú törvényekről, a polgári perrendtartásról, a jogalkotásról, a büntető tárgyú törvényekről, igazságügyi, oktatási törvényekről és a felsőoktatás szabályozásáról szóló törvényjavaslatok bizottsági jelentései vitáiban nem alakult ki politikai vita.
(MTI)
0 Megjegyzések