A kormány és a főváros együttműködéséről és a magyar külpolitikáról is kérdezték a kormány tagjait az interpelláló képviselők hétfőn. Az ezt követő azonnali kérdések órájában a képviselők Orbán Viktor miniszterelnököt faggatták.
Fidesz: miért csapják be az embereket a balliberálisok?
Böröcz László (Fidesz) arról kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, "miért akarják becsapni az embereket a balliberálisok", mondván, hamis színben tüntetik fel a miniszterelnök és Budapest főpolgármesterének "történelmi jelentőségű" megállapodását, amelynek eredményeként ezermilliárdos fejlesztések indulhatnak meg a fővárosban.
Hangsúlyozta: a szerződés minden jóérzésű magyar embert örömmel tölt el, de olyan pártok képviselői, amelyek hatalmon "teljesen kifosztották Budapestet", és százmilliárdos adósságot termeltek, szakadék szélére sodorva a várost, most olcsó politikai haszonszerzésre törnek.
Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt: Budapest soha nem látott fejlődés kapujában áll, a kormányzat célja pedig az, hogy 2030-ra a három legjobb európai nagyváros egyikévé váljon, majd hosszan sorolta az ezt is célzó beruházásokat.
Budapest fejlődik, az eredmények kézzelfoghatóak - jelentette ki, az interpelláló által elfogadott válaszában jelezve: jövő év végére kell elkészülnie a 2030-ig tartó fejlesztések mestertervének.
Jobbik: a kormány elszigeteli az országot
Az ország külkapcsolatainak irányáról érdeklődött az interpellációk sorát záró jobbikos Varga-Damm Andrea, aki úgy fogalmazott, "a kormány politikája teljesen ellene megy annak, hogy hazánkat minél kevesebb atrocitástól, problémától, nemzetközi konfliktustól kelljen a nemzetközi térben megvédenie".
Szerinte nehezíti a védelmet az ország elszigetelése vagy az, hogy olyan országok haragját vívja ki, amelyekkel évtizedek óta kiegyensúlyozott volt a viszonyunk, vagy éppen írott és íratlan szabályokat szeg meg egy kormány.
Ebben az esetben, mondta, akárhány embert és bármennyi pénzt rendelhetnek e feladatra, ha a kormányzat "olyan viszonyokat teremt, amelyek között nem tudja a hazáját megvédeni más országok haragjától".
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára - az interpellálóhoz hasonlóan - rendkívül súlyosnak nevezte az Ukrajnában kialakult helyzetet, jelezve, hogy folyamatos kapcsolatban áll a tárca a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetésével.
Közlése szerint noha a jelek "nem túl bíztatóak", a kormányzat abban reménykedik, hogy legalább nem fokozódik a konfliktus.
Hangsúlyozta: munkája során a tiszteletet a külügyi kormányzat megadja mindenkinek, és ugyanezt el is várják, "nem keressük a konfliktusokat, de nem ugrunk el a konfliktusok elől", különösen, ha igazunk van, ilyen esetnek nevezte az illegális bevándorlással kapcsolatos vitákat.
Nem vagyunk diplomáciai elszigeteltségben - jelentette ki az államtitkár, megemlítve, hogy a miniszterelnök nemrég "diplomáciai rekordidőszakon" volt túl, a világ első számú vezetői pedig fontosnak és érdemesnek tartják meghallgatásra a véleményét.
Az interpelláló nem fogadta el a választ, a parlament plénuma viszont - 102 igen és 42 nem vokssal - megszavazta azt.
Jobbik: Orbán nem érzi úgy, hogy az egész nemzetet lejáratja?
Sneider Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 30 éve - bár eltitkolva, de - folyamatosan fogad el gazdag vállalkozóktól repülőutakat, és ezt a vagyonbevallásában nem szerepeltette. Legújabban pedig olyan valakit "gyűjtött be" az országba, akit korrupció miatt elítéltek a hazájában - tette hozzá, Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültstátuszára utalva. Nem érzi úgy, hogy mindezzel az egész nemzetet lejáratja? - kérdezte.
A miniszterelnök - a repülőutakra vonatkozó kérdésre - azt válaszolta: a felvetést a parlament mentelmi bizottsága megvitatta, döntött, és ennek a döntésnek aláveti magát.
Sneider Tamás viszonválaszában arról beszélt, hogy Románia négyszer gyorsabban fejlődött az elmúlt 18 évben, mint Magyarország.
A kormányfő erre többek között úgy reagált: 2010 óta a minimálbér, a szakmunkás minimálbér és a nettó átlagkereset is jelentősen nőtt, a reálbérek több mint 36 százalékkal emelkedtek, a kétgyermekes, átlagkeresettel rendelkező szülők jövedelme pedig 45 százalékkal ér többet, mint 2010-ben.
(MTI)
0 Megjegyzések