A genfi egyezmény rendelkezik a migrációról, vagyis hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki lehetőséget kapjon arra, hogy egy adott országban biztonságos körülmények között menedékjogot kapjon. A bevándorlásellenes és az azt támogatók közötti ellentét egyre inkább mélyül. A jövő évi európai parlamenti választásokat is ez határozhatja meg.
A bevándorlásellenes és a bevándorláspárti erők közötti „csata” még nem dőlt el – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A miniszterelnök interjúját idézték fel a rádió Ütköző című műsorában.
A csata megkezdődött, seregszemle zajlik – mondta a beszéd kapcsán Pócza István, a Századvég vezető elemzője a műsorban.
Mindenki megpróbálja magát egyik vagy másik táborba besorolni. A bevándorlásellenes és az azt támogató erők állnak egymással szemben – hangsúlyozta. Hozzátette: ez a két álláspont olyan mértékben fogja meghatározni az előttünk álló hónapokban, hogy végeredményben a végső döntés az európai parlament választás is erről fog szólni.
Az alapkérdés, ami áthatja az egész európai parlamenti választást is, a jelenre mutatva az, hogy akarjuk-e, hogy Európa bevándorlókontinenssé váljon. A hosszú távra kiható döntés arról szól, hogy milyen Európát képzelünk el polgáraink számára – fejtette ki Pócza.
A két szemben álló csoport egyikét Emmanuel Macron francia elnök és az Egyesült Európai Államok gondolata képviseli, a másik pedig a hagyományos európai értékeket megőrizni igyekvő Európát szeretné megtartani, ahol a nemzetállamok szerepe jelentős – hangsúlyozta az elemző.
Pócza István emlékeztetett a Századvég nemrég kiadott felmérésére, amely kimutatta, hogy a magyarok többsége a nemzeti szuverenitást támogatja.
Egyre nagyobb a szakadék
Nyilvánvaló a két tábor célja és az is, hogy az európai politikában ez egyre mélyebb szakadékot okoz – jelentette ki ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A nézetek egyre inkább távolodnak a migráció kérdésében. Az alkotmányjogász számára a legérdekesebb fejlemény az, hogy a genfi egyezmény megborulni látszik. Az egyezmény hosszú évtizedekre meghatározta, hogy ki a menekült: aki üldöztetésnek van kitéve hazájában, aki vagyonát, családja egy részét vagy egészét hátrahagyva másik országba kívánkozik biztonságos élet reményében.
Ez az alaptézis teljes egészében most megdőlni, megborulni látszik – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Változó migrációs fogalom
Egyes balliberális politikusok menekülteknek állítják be azokat, akik valójában gazdasági bevándorlók, és akiknek egy részét tudatosan szállítják Európa felé. Emellett a menekült fogalmát is megpróbálják „meghekkelni” – fogalmazott a szakértő, és hozzátette, megpróbálják létrehozni a klímamenekült fogalmát is, amibe gyakorlatilag az 1,2 milliárdos afrikai lakosság jelentős része beletartozhat.
A harmadik dolog amivel szembesülni kell a témával kapcsolatban az, hogy azok, akik Európába jönnek biztonsági és egészségügyi szempontból, egyaránt veszélyt jelenthetnek, illetve nagymértékben szemben helyezkednek el az európai normákkal és a kulturális nézeteinkkel is. Ez több konfliktushoz is vezethet – tette hozzá.
Ez a három leegyszerűsített körülmény jellemzi azt, amit ma migrációs válságnak nevezünk – mondta az alkotmányjogász. Az európai politikusoknak most ezeken kellene elgondolkodniuk, és döntést hozniuk, hogy a bevándorlásellenes politikát folytatják-e vagy támogatják azt – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.
0 Megjegyzések