A Brexit után újabb kilépés jöhet. Egy ország már azt számolgatja, mennyit buknának ha kilépnének az EU-ból

Londoni pénzügyi elemzők szerint igen komoly növekedési áldozattal járna a “Swexit”, vagyis Svédország esetleges kilépése az Európai Unióból – írja a Napi.hu. Persze teljes összeomlásként mutatva be annak következményeit.

Valójában arról van szó, hogy csupán évi 0,4 százalékkal csökkenne a növekedés. Ugyanakkor arról nem ír, hogy jelenleg a menekültekre költött pénzek és a nekik nyújtott egyéb kedvezmények amik komolyan sújtják a gazdaságot. Arról sem ír, hogy ha a kilépéssel együtt rendbe teszik a menekült helyzetet és  a migránsok helyett a svéd polgárokra költenék a pénzt, akkor az hogyan javítaná a gazdaságot. Így az egész jelentés nem más mint megfélemlítés és riogatás.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely, az Oxford Economics közgazdászai a Stockholmi Kereskedelmi Kamara megbízásából, a vasárnapi svédországi parlamenti választások elé időzítve végeztek modellszámításokat a Swexit gazdasági hatásairól.

A ház pénteken ismertetett tanulmányában hangsúlyozzák: jóllehet a svéd közvéleményben nincs többségi támogatottsága a kilépésnek, ám az EU-ellenes Svéd Demokraták párt, amelynek népszerűsége jelentősen nőtt, a választások után népszavazást akar az EU-tagságról.

Az Oxford Economics közölte: teoretikus forgatókönyve szerint, ha Svédországban jövő áprilisban tartanának népszavazást az EU-tagságról, és a többség a kilépésre voksolna, a svéd kormány 2020 januárjában aktiválná a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely szabályozza a kilépési folyamatot. Ennek alapján Svédország 2022 januárjában távozna az Európai Unióból.

Az Oxford Economics számításai szerint ebben az esetben a svéd hazai össztermék (GDP) 2031 végén – vagyis tíz év elteltével – reálértéken 4 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a további svéd EU-tagsággal számoló alapeseti előrejelzés arra az évre valószínűsít.

Ez háztartásonként – 2017-es árakkal számolva – 30 300 svéd korona (930 ezer forint) halmozott GDP-veszteséget jelentene a vizsgált időszak végére.

A ház tanulmánya szerint a Swexit-forgatókönyv megvalósulása esetén a svéd gazdaság átlagos éves növekedési üteme a 2022-2031-es időszakban 1 százalék lenne a cég alapeseti prognózisában erre az időszakra becsült 1,4 százalékos éves átlag helyett.

Az Oxford Economics londoni elemzői szerint mindez foglalkoztatottsági áldozattal is járna. A folytatódó svéd EU-tagsággal számoló előrejelzés évente 0,16 százalékkal emelkedő foglalkoztatottságot valószínűsít a vizsgált időszakra, a Swexit-forgatókönyvben ugyanakkor e növekedési ütem gyakorlatilag zéróra csökkenne.

Ennek alapján a ház számításai szerint 2031-ben az alapeseti prognózisnál 73 ezerrel – 1,4 százalékkal – kevesebb munkahely lenne a svéd gazdaságban.

Mindez a svéd közfinanszírozásra is komoly nyomást gyakorolna. Az Oxford Economics számításai szerint e negatív folyamatok halmozott költségvetési hatásaként a svéd kormánynak 2031-re reálértéken 3,6 százalékkal – háztartásonként, 2017-es árakon számolva 11 900 koronával – kellene csökkentenie az államháztartási kiadásokat.

A cég hangsúlyozza, hogy mindez elméleti forgatókönyv, és az Oxford Economics közgazdászai valójában a választások után sem számolnak olyan jellegű gazdaságpolitikai fordulattal, amely módosítaná a svéd gazdaságra érvényben tartott pozitív kilátásukat.

Ugyanerre a megállapításra jutott egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics is. A cég a vasárnapi választások elé összeállított helyzetértékelésében közölte: valószínűtlennek tartja, hogy a politikai folyamatok kisiklatnák a nagyon erős svéd gazdaságot. A Capital Economics elemzői biztosra veszik azt is, hogy süket fülekre lel a Svéd Demokraták felhívása az EU-tagságról szóló népszavazás kiírására.