A kakukkfű az Ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozik, nálunk legismertebb fajtája a kerti kakukkfű, latin nevén Thymus vulgaris. Már az ókorban is ismerték és használták nemcsak gyógyításra, de ételek tartósítására is. Igencsak sokoldalú és hasznos példánya az élővilágnak, melyből jellegzetes illatával már messziről kitűnik.
A kakukkfű tulajdonságai
A kakukkfű vadon egyre kisebb területeket ölel fel a Kárpát-medencében, ellenben a kertekben gyakran felbukkan, mint népszerű, újra felfedezett gyógynövény. Meleg-, főleg fényigényes évelő növényről van szó, melynek magassága optimális esetben eléri az 50 cm-t is. A szár alsóbb részei fásak, a felső réteg viszont üde zöld. A levelek keresztben átellenesek, a virágok pedig aprók, ibolyaszínűek vagy halványabbak. Magyarországon és Közép-Európában májustól júliusig virágzik. Megfelelő ültetésnél dús, bokorszerű, fűszeres illatú növényt kapunk, melyben 2-3 évek is gyönyörködhetünk.
A kakukkfű felhasználása
A kakukkfű egyike azon gyógynövényeknek, melyeket többfunkciósan használnak fel. Nemcsak az orvostudomány- és a gyógyszeripar, de az élelmiszeripar mellett az illatszeripar is profitál a kakukkfű képességeiből. Már az ókorban is tudták, hogy kiváló ellenszere a meghűléses panaszoknak, így orvosságként alkalmazták. A kakukkfű zsenge részeiből még frissen illóolajat készítenek, de szárítva felhasználható teaként is. A régiek úgy tartották, hogy a párna alá téve megszünteti az álmatlanságot és idegességet. Főzetével sebek borogatására is alkalmas.
A kakukkfű gyógyhatása
A kakukkfű viszonylag intenzív illatával nemcsak a kedélyállapotra van hatással, de jótékonyan befolyásolja az emésztés működését. Kiváló étvágynövelő, de a torokfájás és köhögés doktora is. Megszünteti a gyulladásos folyamatokat; elsősorban a szájüreg öblítésére szokták javasolni forrázatát. Teája erős, kitűnő gyógyszer nyugtalanság esetén. Igen elterjedt illóolaja, melyet fürdővízhez adagolva vagy párologtatáshoz használnak. Görcsoldó tulajdonsága mellett fertőtlenítő hatását járványok és különböző fertőzések esetén sokan dicsérik. A bélférgek, gombás, baktériumok kórokozók elpusztítására javasolják nemcsak a természetgyógyászok, de az orvosok is, elismerve a kakukkfű képességét a gyógyításra. Mivel az ételekbe téve fűszerként is hatásos, nem meglepő, hogy egyike a leggyakrabban használt fűszernövényeinknek.
A kakukkfű szedése
A kakukkfüvet legkésőbb a tél beállta előtt 1-2 hónappal le kell szedni. Attól függően, mit kíván tenni vele a gyűjtő, a gyógynövény friss hajtásai szedhetők késő tavasztól kora nyárig. A vetéstől számított második évben dúsabb növény akár 1m2 területen is elegendő termést hoz, ami egy család szükségleteit fedezi. A kertekben szedett kakukkfű nem szennyezett, de a kaszálókon figyelni kell, hogy csak az utaktól távol fekvő növény kerüljön a kosárba. A begyűjtött kakukkfüvet száraz, de levegős helységben ajánlatos szárítani, ezt követően tegyük be jól zárható, tiszta üvegbe vagy más tároló edénybe. Télen teaként fogyasztható, borogatásként alkalmazható. Illóolaja megvásárolható a herbária szaküzletekben vagy bioboltokban.
A kakukkfű tárolása
A kakukkfű tárolásánál fő szempont a tisztaság, mivel szennyezett körülmények között nem lesz hosszan tartható a szárított gyógynövény. Aromájának, hatóanyagának megőrzése érdekében hermetikusan zárt edényben szükséges tartani. Előfordul, hogy összefogva a növényszárakat, összekötözik, és fejjel lefelé lelógatják, így törekedve a szárításra. A csoportos szárítás hátránya, hogy könnyen szennyeződik, de ha nincs más mód, megoldható a kakukkfű tárolása így is.
){kind=link}
0 Megjegyzések