Gyurcsány Ferenc és Vadai Ágnes politikai befolyására is hivatkozik az az Ny. Z., aki a Magyar Idők birtokába jutott hangfelvételeken megzsarol egy férfit, és arra akarja rávenni, hogy néhány vállalkozót vádoljon meg hamisan egy 2010-es tótkomlósi gabonalopás elkövetésével. Cserébe büntetlenséget ígér neki, ő maga pedig 800 millió forintot remél az akciótól.
Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének és párttársának, Vadai Ágnesnek a neve is feltűnt egy több ezer tonnás gabonalopási ügyben. Az erről tanúskodó hangfájlokat a napokban töltötték fel a Vkontakte nevű közösségi oldalra.
A felvételek szerint Ny. Z. arra akart rávenni egy férfit, hogy a búza eltulajdonításával vádoljon meg néhány vállalkozót, akikre így nyomást lehetne gyakorolni.
Ny. Z. azt mondja: 800 millió forintot akar tőlük. A hamis vádért cserébe pedig azt ígéri beszélgetőpartnerének, hogy befolyásolja az ellene folyó büntetőeljárást, rávesz egy tanút arra, hogy változtassa meg a vallomását.
Ny. Z. a felvételeken azt is kiemelte: a politika rajta tartja a szemét az eljáráson, Gyurcsány Ferenc például telefonon érdeklődött a tótkomlósi lopásról. A hangfelvételek megosztója egy másik ellenzéki politikust, Vadai Ágnest is megnevezte az ügy érintettjeként. Részleteket azonban nem árult el.
Némi keresgélés után az Országgyűlés honlapján a Magyar Idők megtalálta azokat az interpellációkat, amelyeket Vadai intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez és Pintér Sándor belügyminiszterhez. Ezekben a politikus azt írja:
2010-ben mintegy 6000 tonna búzát loptak el Tótkomlóson, és azt tudakolja, mikor várható végre a felelősök elszámoltatása.
Figyelemre méltó, hogy az eset felkeltette a DK-sok érdeklődését. A tótkomlósi lopásról ugyanis az elkövetés idején egy-két híradásnál több nem jelent meg. Ezek, valamint egy későbbi riport arról szólnak, hogy a közraktárazott búzát egy áttárolás (a termény áthelyezése az egyik raktárból egy másikba) során lovasíthatták meg.
Figyelemre méltó, hogy az eset felkeltette a DK-sok érdeklődését. A tótkomlósi lopásról ugyanis az elkövetés idején egy-két híradásnál több nem jelent meg. Ezek, valamint egy későbbi riport arról szólnak, hogy a közraktárazott búzát egy áttárolás (a termény áthelyezése az egyik raktárból egy másikba) során lovasíthatták meg.
A gabona a Raiffeisen Kereskedőház tulajdona volt, amely a kárigényét érvényesítette az áru felelős őrzőjén, egy azóta már felszámolt agrárvállalkozáson.
Ny. Z. állítása szerint ettől a társaságtól szerezte meg az így az áttárolóval szemben keletkezett követelését. Ettől kezdve viszont a tótkomlósi ügy egyszerű elszámolási vita lenne, amelybe valamiért tulajdonképpen a DK is beleavatkozott – írja a Magyar Idők.
0 Megjegyzések