Akár másfél éven keresztül az új típusú, sokkal inkább tolonc-, semmint befogadóközpontnak nevezhető állomásokon várhatják majd ügyük elbírálását az új menedékkérők Németországban. A kis-, illetve fiatalkorúakkal érkező családok kérelmét ugyanakkor hat hónapon belül el akarják bírálni.
A Horst Seehofer új szövetségi belügyminiszter, CSU-elnök nevéhez köthető tervet húsvét után jelenthetik be; erről Stephan Mayer, a tárca parlamenti államtitkára beszélt a Süddeutsche Zeitungnak. A német mozaikszóval Anker-központoknak nevezett telepek lényege, hogy ne a német lakosságra zúdítsák rá a migránsokat, illetve a kiutasított menedékkérők a kitoloncolásukkor is kéznél legyenek, ne tévesszék őket szem elől a hatóságok.
Az Anker-központok terve a keresztény uniópártok (CDU/CSU) és a szociáldemokraták koalíciós szerződésében is szerepel. A mozaikszó elvileg az érkezés, döntés, települések közötti szétosztás és visszaküldés kifejezések német megfelelőjét foglalja magába, de – beszédes foghíjként – a települések közötti szétosztás már nem kapott helyet benne.
Egy további ironikus elem az Anker-központok szempontjából, hogy a koalíciós szerződés egyik mottója az „új összetartás országunk számára”. A Süddeutsche Zeitung szerint nem világos, kik lehetnének azok, akik nem ilyen központba, hanem valamely német településre kerülhetnének; Seehofer kurtán csak annyit mondott, akiknek világos a státusa.
Az első új központok az ősztől működhetnének. Ennek az a jelentősége, hogy októberben bajor tartományi választásokat tartanak, és Seehofer a rendteremtő intézkedéseivel – az Anker-központok mellett a bajor határrendőrség visszaállításával – igyekszik növelni pártja népszerűségét.
Két bajor település mellett a hesseni Giessen merült fel a központok lehetséges helyszíneként; utóbbiban 13 ezer embert szállásolnának el, illetve egy volt amerikai laktanyában további háromezret.
A terv újabb jelentős lépés a Merkel-kormány menekültpolitikájának 180 fokos fordulatában. Amikor egy évvel ezelőtt a magyar kormány szigorította a jogi határzárat, a német sajtó előszeretettel írt internálótáborokról, a Frankfurter Rundschau pedig elrettentő példaként idézte Frauke Petryt, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért egyik akkori vezetőjét. Petry a jelenlegi helyzetben az egyetlen helyes lépésnek nevezte a magyar tranzitzónát.
– A Willkommenskultur tegnap volt; az elrettentés és az elkülönítés a szövetségi kormány új programja – kesereg most közleményében a Menekülttanács nevű német civil szervezet.
0 Megjegyzések