Az európai legfelsőbb bíróság döntése értelmében Lengyelország ikonikus Białowieża-erdejében illegálisan kezdték el kitermelni a faállományt. A harc azonban még közel sem ért véget. „Arról, hogy hogyan tovább, még csak most kezdődik a vita” nyilatkozta Przemek Chylarecki, a varsói Lengyel Tudományos Akadémia ornitológusa.
Białowieża a legjobban megőrzött maradványa annak az őserdőnek, mely valaha az európai alföldeket borították. A Lengyelország és Fehéroroszország között fekvő, 1500 négyzetkilométer kiterjedésű erdő évszázados fákkal és óriási állatsereglettel büszkélkedhet, melyek sehol máshol nincsenek jelen. Találkozhatunk itt farkasokkal, hiúzokkal, bölényekkel, rengeteg madár-, rovar- és gombafajjal.
Az erdészek és a környezetvédők már évtizedek óta vitáznak a területen. Az ökológusok szerint hagyni kéne, hogy a természetes folyamatok érvényesüljenek, míg az erdészek szerint szükséges beavatkozni, hogy egyes kártevők terjedését megakadályozzák, illetve hogy fenntartsanak bizonyos élőhelyeket.
Az utolsó harc akkor indult, amikor az aszály sújtotta, legyengült fákat megtámadták a betűző szúk (Ips typographus) 2012-ben. Az erdészet megkezdte a fák kitermelést, hogy megállítsák a kártevő terjedését, azonban a biológusok szerint ez a próbálkozás eleve bukásra volt ítélve.
A FAKITERMELÉS UGYANIS NAGYOBB KÁROKAT OKOZ, MINT MAGA A SZÚ.
2016 márciusában Jan Szyszko akkori környezetvédelmi miniszter megháromszorozta a kitermelés mértékét a három terület egyikén, melyek a Forest Service fennhatósága alatt álltak. Ez látszólag a szú megállítása ellen irányult. Környezet és természetvédő csoportok azonban gazdasági okokat sejtettek a háttérben, és nyomásukra az Európai Bizottság beperelte Lengyelországot. Tavaly nyáron az Európai Bíróság ideiglenesen felfüggesztette a fakitermelést, azonban engedélyezte azoknak a fáknak a kivágását, melyek veszélyt jelentenek a kirándulókra.
Egy április 17-én kiadott szabályzat szerint a bíróság kimondta, hogy a minisztérium nem megfelelően mérte fel a lehetséges következményeit a fakitermelés mennyiségének növelésének, az erdészet pedig hibázott, amikor 100 évesnél idősebb fákat vágott ki és eltávolította a holt faanyagot a területről. Ez utóbbi ugyanis élőhelyet kínál számos kihalással veszélyeztetett rovarfajnak, illetve számos bagolyfaj fészkelőhelye. Emellett a fakitermelésnek nem lett volna szabad a fészkelési időszakban történnie.
A BÍRÓSÁG NEM FOGADTA EL, HOGY A FAKIVÁGÁST A SZÚFERTŐZÉS INDOKOLTA VOLNA.
Szyszko januárban elvesztette az állását, amikor a kormány átalakította a kabinetet. Utódja, Henryk Kowalczyk azt nyilatkozta, hogy a minisztérium igazodni fog a bíróság döntéséhez.
Egy lengyel rádiónak azt mondta: összehív egy szakértőkből álló bizottságot, hogy hosszú távú tervet készítsenek az erdő kezelésére. A cél, hogy kompromisszumot találjanak az erdészeti kezelések és az emberi beavatkozás nélküli védelem között.
A varsói ClientEarth ügyvédje, Agata Szafraniuk szerint a kompromisszumok ideje lejárt. „Itt az ideje, hogy egy hosszú távú megoldást találjunk. Véleményünk szerint ez egy kiterjesztett nemzeti park.” Szafraniuk elmondta, hogy a szabályozás túl fog lépni Białowieżán, és az erdészeti intézkedések magasabb szintre kerülnek. „Ez egy óriási változás az egész lengyel erdőgazdálkodás terén” nyilatkozta.
Eközben Chylarecki attól fél, hogy a kitermelés folytatódni fog Białowieżában. Ugyan az Erdészeti Szolgálat kimerítette a 2016-ban megállapított fakivágási kvótát, szerinte további engedélyeket fog kérni a minisztériumtól, mielőtt belekezdhetne a következő erdőkezelési tervbe, ami 2022-ben indul.
„Nem hiszem, hogy az erdészek hajlandóak lesznek kivárni négy évet faanyag és bevétel nélkül.”
Andrzej Bobiec, a lengyel Rzeszów Egyetem ökológusa vegyes érzelmeket táplál a döntéssel szemben. Örül neki, hogy a fakivágást megállították, de megjegyzi, hogy az újratelepítésről nem esik szó a dokumentumban. Erre megoldást kínálhat az Európai Parlament által most elfogadott két jogszabály.
0 Megjegyzések