Új eljárást kell kezdeni annak a nigériai bevándolónak az ügyében, aki azt állítja, hogy azért menekült Európába, mert meleg, és emiatt üldözik hazájában. Egyszer már elutasították a férfi menedékkérelmét a magyar hatóságok, de a Helsinki Bizottság felkarolta az ügyet. Az Európai Bíróság év elején szűkítette azoknak a módszereknek a körét, amelyekkel meg lehet vizsgálni, hogy igazat mond vagy hazudik egy menedékkérő, például a szexuális irányultságával kapcsolatban. Több elemző szerint ez visszaélésekre ad lehetőséget – hangzott el az M1 Híradójában.
Nem lehet pusztán pszichológus szakvélemény alapján megállapítani egy menedékkérő nemi identitását – a HVG cikke szerint ezt mondta ki a Szegedi Bíróság egy olyan ügyben, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezett. A portál úgy tudja, a Soros György által támogatott szervezet egy nigériai bevándorlót vett a védelmébe, akit hazájából állítólag azért menekült el, mert homoszexuális, emiatt pedig atrocitások érték.
A magyar hatóságok pszichológiai szaktesztek alapján utasították el a férfi menedékkérelmét. A Helsinki Bizottság most elérte, hogy a bíróság újratárgyalja az ügyet, mint mondják, a menedékkérők esetében ilyen teszteket szerintük nem szabad használni. Vagyis egy bevándorló nemi identitására még akkor sem lehet rákérdezni, ha a menedékkérő éppen erre hivatkozik.
Szavahihetőség-vizsgálatot a javaslat
A Helsinki Bizottság ehelyett inkább egy úgynevezett szavahihetőség-vizsgálatot javasol. Az unió bírósága pedig januárban a helsinkis módszerre kísértetiesen hasonlító gyakorlatot ajánlott a nemzeti hatóságok figyelmébe és megtiltotta, hogy a hagyományostól eltérő szexuális irányultságú menedékkérők ügyeibe pszichológusokat vonjanak be.
Pszichológusok szerint viszont így szinte lehetetlen lesz a valótlanságokat állító menedékkérők kiszűrése. Szakértők szerint elterjedt gyakorlat a bevándorlóknál, hogy a korukról, állampolgárságukról, vagy éppen nemi identitásukról hamis adatokat mondanak – így több országban is könnyebben kaphatnak menedékjogot.
A Helsinki Bizottság a kezdetektől kiállt a bevándorlás mellett
A Helsinki Bizottság egyébként korábban a Karitatív Tanácsnál is megpróbálta felmérni azt, hogy a tranzitzónában a homoszexuális és a transznemű bevándorlókat nem éri-e hátrányos megkülönböztetés. Levélben azt kérdezték, hogy a tranzitzónában például van-e elég női borotva, és hogy mire lenne még szükségük a transznemű migránsoknak.
A Helsinki Bizottság a kezdetektől kiállt a bevándorlás mellett. A szervezet elnöke már a migrációs válság kezdetén arról beszélt, hogy a tiltott határátlépés szerintük nem bűncselekmény, és a hazai szabályozások miatt uniós jogi fórumokhoz fordulnak.
Idén áprilisban a Magyar Helsinki Bizottság védte azt a két bangladesi bevándorlót is, akiknek a kérelmét 2015 szeptemberében utasították el a magyar a hatóságok. A bevándorlók akkor a civil szervezet segítségével pert indítottak a magyar állam ellen, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig fejenként három millió forintot ítélt meg nekik. Időközben a két bevándorló elhagyta a tranzitzónát, a nekik ítélt pénzért pedig az őket képviselő Helsinki Bizottság jelentkezett.
0 Megjegyzések