Aki meg akarja érteni a ma világát, értenie kell a 20. század legmeghatározóbb indítóeseményét, az első világháborút - mondta Rétvári Bence (KDNP) országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti állaMTItkára hétfőn Kóspallagon.
Rétvári Bence beszélt arról is, hogy ma már jóval többet fordítanak az iskolarendszerre, mint 2010-ben, és nyolc évvel ezelőtti helyzethez képest 500 milliárd forinttal többet költenek ma köznevelésre.
A kerekasztal-egyeztetések eredményei között említette az állaMTItkár - egyebek között - a pedagógusminősítő rendszer adminisztratív terheinek csökkentését, az intézmények lehetőségét a béremelések differenciálására és a minősítések keretszámának növelését.
A pedagógusképzés és -továbbképzés kapcsán szólt arról is, hogy a kerekasztal szerint növelni kell a pedagógiai, pszichológiai és módszertani tárgyak súlyát, illetve a képzés gyakorlati jellegét. Hozzátette: a továbbképzést elsősorban az állami intézményrendszerre kell bízni, de fontosak az olyan formabontó képzések is, mint a mostani, mert ezek ösztönzőek lehet másokra. Ebben az évben mintegy négyezer tanár fog hasonló képzéseken részt venni - fűzte hozzá.
Rétvári Bence, aki a Centenáriumi Emlékbizottság tagja is, előadásában hangsúlyozta, az első világháború "kötött pályára" helyezte a magyar 20. századi történelmet. Mint fogalmazott, az egyik tanulság a szuverenitás védelme, másrészt pedig, hogy azokkal az országokkal fontos az együttműködés, partnerség, amelyek hazánkhoz hasonló súlycsoportban vannak.
Az állaMTItkár kitért arra, hogy a kontinens gazdasági, politikai, katonai súlya csökken, demográfiai helyzete romlik, illetve eközben az Európán belüli hatalmi központok eltolódnak. A következő években Nagy-Britannia unióból való kilépése keletebbre tolja az Európai Unió középpontját - mondta -, és gazdasági, kereskedelmi és politikai súlypont-áthelyeződés is megtörténhet. Ennek a visegrádi országok sorában Magyarország is nyertese lehet, ha tud élni a lehetőséggel, és ki mer állni - tette hozzá.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója szerint az első világháború az egész 20. századot meghatározta, és akár úgy is lehetne beszélni arról, mint egy olyan háború kezdetéről, amely egy száz éves háborút vezetett be Európában. Az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos, arra hívta fel a figyelmet: a tét az volt, hogy ki legyen Európa ura.
A történész szólt arról is, hogy az első világháború végén nem "érdekbeszámításos" béke született, sokan újat akartak létrehozni, s úgy gondolták, egy tökéletes, új világot fognak megalkotni. Az a világ, amit berendeztek, katasztrófa lett - fogalmazott.
Schmidt Mária rámutatott arra, hogy a versailles-i békerendszer teljesen békétlenül hagyta Európát, és nem válaszolt arra a kérdésre, ki lesz Európa ura. Erre a második világháború sem felelt, végül 1990-91-ben dőlt el, hogy Európát az Amerikai Egyesült Államok fogja vezetni - mondta.
A történész szerint hozzávetőleg egy évvel ezelőtt unikális helyzet alakult ki a Brexittel és azzal, hogy az Egyesült Államok is bezárkózáspolitikát hirdetett meg. Az új kihívások Európa számára nyitott kérdések, és most egy teljesen másfajta válság, a bevándorlási és a demográfiai válság összefonódása elé néz. A mi döntésünk, hogy mi lesz a kontinenssel, a kultúrával, ki dönti el a jövőt, megmaradhat-e Európa európainak. Ezt nem fogja senki megoldani helyettünk - mondta Schmidt Mária.
Kiemelte, a most kezdődött új időszak nem a 20. század folytatása, mert az lezárult. Új "játékosok" jelennek meg, és a mi érdekeinket csak mi képviselhetjük, mert más nem fogja - tette hozzá.
MTI
0 Megjegyzések