Az „egyesült baloldal” és a Jobbik elvi okokból nem tárgyal egymással, miközben a választók jelentős része ezt szeretné, hogy a teljes ellenzéknek – tehát a baloldali pártoktól kezdve a Jobbikig összefogna. Másnap Bajnai Gordon viszont azt üzente, hogy a Jobbikra a kormányváltást akarók se szavazzanak, mert Vona pártja ugyanúgy politizál, mint a Fidesz.
A Závecz Research mindeközben azt mérte, hogy a jobbikos szavazók egyötöde kész átszavazni a sajátjánál esélyesebb másik ellenzéki jelöltre a kormányváltás érdekében. Fordítva még nagyobb az átszavazási hajlandóság: a nem jobbikos ellenzéki szavazók egynegyede hajlandó a Jobbik jelöltjét támogatni, ha ez a kormányváltás ára.
Ráadásul ez a mérés arra az esetre érvényes, ha az esélytelenebb ellenzéki párt nem lépteti vissza a jelöltjét. Ha visszaléptetné, nyilván még nagyobb lenne az átszavazási hajlandóság és az ellenzéki eredmény – vélheti az átlagember. A szakember, esetünkben Závecz Tibor másként látja:
Ha például a baloldal visszavonja a jelöltjét egy olyan körzetben, ahol a jobbikos jelölt ezáltal legyőzheti a kormánypártit, fennáll a veszélye, hogy a baloldali szavazó – saját jelölt híján – nem megy el szavazni: így az adott párt a listáján is elveszít egy szavazatot, és az egyéni jelöltre megkapható töredékszavazatot is elveszíti.
De az is lehet, hogy a balos választó hajlandó átszavazni a jobbikos jelöltre, ám ezzel együtt a listás szavazatát is a Jobbikra adja, ami tömeges méreteket öltve súlyos veszteség a baloldali pártokra nézve.
Akár az is előfordulhat, hogy az MSZP-Párbeszéd nem éri el a 10 százalékot és kimarad a parlamentből.
0 Megjegyzések