Minden negyedik munkavállalót érintett 2017-ben valamilyen, a foglalkoztatáshoz köthető adókedvezmény.
A családi adókedvezménynek köszönhetően a 4,4 millió munkavállalóból több mint 1,1 millió dolgozó mérsékelhette a keresetéből levont adóterhet, a friss házasok ráadásul további jóváírást kapnak. A Munkahelyvédelmi akció hatására pedig minden ötödik munkavállaló után kedvezményes járulékfizetést kapott a munkáltató. Az ellenzék hatalomra kerülése esetén vélhetően eltörölné ezeket a kedvezményeket, ezzel elvonva a dolgozóktól és a munkaadóktól évente 350 milliárd forintot, tehát munkavállalónként átlagosan legalább 80 ezer forintot.
Jelentős kedvezményekben részesültek a munkavállalók az elmúlt években a segélyezés helyett a munkavállaláshoz kötött támogatási rendszernek köszönhetően.
A kormány egykulcsos, a családokra épülő adórendszerének köszönhetően 2016-ban – az adóbevallások alapján az utolsó feldolgozott évben – minden negyedik munkavállaló érvényesíthetett keresete után adókedvezményt – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunknak küldött adataiból.
Ezzel 212 milliárd forint maradt a családoknál, ráadásul tavaly az összeg a munkavállalók számának növekedésével, valamint a keresetek lendületes emelkedésével tovább nőhetett. A 16 százalékos, majd 15 százalékra csökkentett, az Európai Unióban a második legalacsonyab személyi jövedelemadó bevezetése pedig a dolgozók 95 százalékának kedvezett, mivel korábban az alacsonyabb kulcs is magasabb volt a jelenleginél.
Emellett a friss házasok tavaly óta két éven keresztül évi 60 ezer forintot vehetnek igénybe. A kormány tervei szerint már akár jövőre 9 százalékra csökkenhet a személyi jövedelemadó, tehát a nettó kereset a béremeléseken felül is nőne.
A munkavállalást támogató intézkedések közül szintén jelentős a Munkahelyvédelmi akció, amelynek köszönhetően a foglalkoztatók minden ötödik munkavállaló után igényelhetnek jelentős járulékkedvezményt. Azok után jár az alacsonyabb közteherfizetés, akik hátrányos foglalkoztatási csoportba tartoznak, többek közt a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a korábban tartósan állást keresők, a kisgyermekesek, a szakképzetlenek, valamint a mezőgazdaságban dolgozók után.
A vállalkozások az intézkedéssel közel 618 milliárd forintot takarítottak meg 2013 óta, ráadásul a 2017-től a bérmegállapodás szerint 27-ről már 19,5 százalékra csökkent, 2022-re pedig 11,5 százalékra mérséklődhet a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó.
Az ellenzéki pártok programjából leginkább az derül ki, hogy az egykulcsos adórendszert ismét többkulcsossá tennék. Ugyanakkor csak az LMP készített konkrét terveket, a többi párt ígérgetéseinek részleteit a választások előtt egy héttel is homály fedi. Annyit már lehet tudni, hogy több párt adómentessé tenné a minimálbért, ugyanakkor akár már a jelenlegi, bruttó 310 ezer forint átlagkeresetnél beléphetne a jelenlegi 15 százaléknál magasabb adókulcs.
Az adómentes minimálbér ígérete csak nagyon keveseknek kedvezne, mivel az idén durván 300 ezer fő dolgozik hivatalosan minimálbéren, a 180 500 forint, szakmához kötött, garantált bérminimumon vagy a két minimálbér közötti sávban foglalkoztatottaknak pedig nem járna adómentesség. Ráadásul az ez évre érvényes bérkalkulátorok segítségével könnyen kiszámolható, hogy a legalább kétgyermekes, alacsony béren foglalkoztatottak havi nettó jövedelme a családi pótlékkal együtt már meg is haladja bruttó keresetüket.
A Magyar Idők által megkérdezett szakértők szerint ugyan a progresszív adóztatási forma is működőképes, ám az egykulcsos rendszer előnye, hogy könnyebb az adminisztráció és alacsonyabb a feketemunka aránya. Amennyiben például a minimálbér adómentes lenne, a jelenleg 138 ezer forintnál kevéssel többet keresőket vélhetően minimálbérre jelentené be munkavállalója.
Ugyanez igaz a magasabb adókulcs belépésénél jellemző kereseti kategóriákban, megnövelve a zsebbe adott jövedelmet. Az LMP adórendszerre vonatkozó terveit – a többi pártnál nem találtunk konkrétumokat – vizsgálva elmondható, hogy a rendszer roppant bonyolult lenne, mivel három kulcsot vezetnének be, a legmagasabb, az átlagkereset környéki jövedelem elvonása pedig jelentősen, 24 százalékra nőne.
A párt emellett a többi ellenzéki párttal együtt ötszázalékos élelmiszeráfát, megemelt családi pótlékot, jelentős munkaadói tehercsökkentést, magasabb nyugdíjat, segélyeket és még számtalan, konkrétumok nélküli intézkedést ígér, amelyek jelentős kiesést okoznának a költségvetésben, az egyensúly megtartásához pedig végső soron a családosok és az átlagjövedelműek megsarcolásával lenne megteremthető a forrás.
Mivel az ellenzéki tervek kedvezményezettjei a minimálbéresek és a segélyekből élők lennének, várhatóan lelassulna a keresetek emelkedése, visszaesne a fogyasztás, ami pedig újabb költségvetési kieséssel járna.
Habár az ellenzék a Fidesz–KDNP-t rendszeresen azzal vádolja, nincs programjuk, látható, hogy a családokat és vállalkozásokat támogató, munkához kötött rendszer működőképes. Míg 2010-ben 3,7 millióan dolgoztak, a 15–64 éves korcsoport 62 százaléka, addig 2017 végére 4,4 millióan, arányuk 71 százalék. A munkanélküliség a közel 12 százalékról 4 százalékra csökkent. A keresetek emelkedésére a rendszerváltás óta még nem volt példa, a bruttó átlagbér tavaly 12 százalék felett nőtt, míg évekig alig érte el az 5 százalékot.
0 Megjegyzések