Rendhagyó interjú készített a 888.hu a szólásszabadság bajnokával, Geert Wildersszel az iszlámról és a bevándorlásról, a politikai korrektség uralmáról, a magyar moziról, valamint arról, hogy miért is tartja bátor politikusnak Orbán Viktort.
Az iszlámból nem lehet kilépni”
Fűrész: Nagyon világosan fogalmaz az iszlámmal kapcsolatban a tekintetben, hogy az milyen veszélyt jelent a kultúránkra. Miért gondolja, hogy az iszlám vallás és a nyugati értelemben vett emberi szabadság ideája összeférhetetlen?
Wilders: Az iszlám szó önmagában azt jelenti, alárendeltség. Ez pedig a szabadság ellentéte. De a legjobb példa, amelyet ez ügyben felhozhatok, nem más, minthogy az iszlám nem olyan, mint a többi vallás: nem olyan, mint a kereszténység, a judaizmus vagy a buddhizmus. Sokkal inkább az önkényuralmi rendszerekhez hasonlít, mint a kommunizmus vagy a fasizmus, hiszen az iszlámból nem lehet kilépni. Ez pedig az önkényuralomnak az elsődleges ismérve. És innentől kezdve ennek semmi köze a valláshoz. Bármelyik keresztény válhat például ateistává vagy buddhistává, persze ez a keresztényeknek nem fog tetszeni, de nem fognak emiatt meggyilkolni. Tehát a kommunista vagy a fasiszta rendszerekhez hasonlóan, nem hagyhatod el az iszlám vallást sem. Az iszlám egy intoleráns ideológia, amely dominálni akarja az alárendelt személyt. Nemcsak, hogy világosan fogalmazok ez ügyben, hanem tényeket mondok. Egyszóval az igazságot. És sokkal több embernek kellene ezeket kimondani. Tudom, hogy miért nem teszik, de szükség lenne rá, hiszen ez a valóság, és ebből egyre többet importálunk Európába. Ahogyan korábban is utaltam rá, ez pedig egyszer csak rosszabb lesz a kontinens jövőjét tekintve.
Fűrész: Fiatalkorában nemcsak Izraelt, hanem az azt körülvevő országokat is meglátogatta. Milyen benyomást gyakoroltak Önre az iszlám berendezkedésű országok?
Wilders: Tinédzserkoromban Izraelben éltem néhány évig, de később beutaztam az egész régiót. Nagyon sok barátságos és vendégszerető emberrel találkoztam Szíriában, Irakban, Afganisztánban és Egyiptomban, de ezen országok – függetlenül attól, hogy szunnita vagy siíta többségűek – egy dologban nagyon megegyeznek, az pedig nem más, mint a demokrácia teljes hiánya. Nincs egyetlen olyan ország a Közel-Keleten, amely iszlám berendezkedésű lenne, ahol működne a demokrácia, a hatalmi ágak elválasztása, ahol megjelenne egy polgári réteg – ez mind nem létezik. És nyilván Jordániát nem lehet egy lapon emlegetni Szaúd-Arábiával, ennek ellenére mégiscsak az a helyzet, hogy az iszlám és a demokrácia nem fér meg egymás mellett. Emiatt kell ezzel kapcsolatban nagyon őszintének lennünk, mert ebből a térségből is importálunk embereket, akik ilyen társadalmakban nőttek fel. Nem is szabadna meglepődnünk azon, hogy ha tömeges mértékben érkeznek ide ilyen hátterű emberek, akkor a mi környezetünk is elkezd majd hasonlítani ahhoz, ahonnan a bevándorlók jöttek.
Fűrész: A statisztikák szerint Hollandiában most már több mint egymillió muzulmán él. Mi vezetett idáig, hogyan alakult ez így?
Wilders: Ez harminc-negyven éve kezdődött el, amikor olyan vendégmunkások érkeztek Észak-Afrikából, Törökországból és Ázsiából, akik csak ideiglenesen maradhattak volna itt. De ez nem így történt, majd később bekövetkeztek a családegyesítések, így kifejlődhetett az a jelenség, amellyel mostanság szembesülnünk kell. Eleinte csak a nagyvárosokban éltek, mint Amszterdam, amelynek egyes részei jobban hasonlítanak Rijádra, mint egy holland városra. Idővel azonban szinte Hollandia egész területét belakták, ebből kifolyólag egyre több mecset is épül szerte az országban. De hasonló gondokkal küzdenek Belgiumban, Svédországban és már Németországban is.
Fűrész: Valóban léteznek akkor, no-go zónák, úgy, mint Svédországban?
Wilders: Abban az értelemben abszolút, hogy egyes városrészek már hollandmentes övezeteknek számítanak. Bár a rendőreink bemerészkednek ezekre a területekre, az ember kizárólag burkát és nikábot hordó asszonyokat lát és természetesen mecseteket. És itt nagyon fontos leszögezni, hogy nemcsak a beáramló emberek mennyiségével van gond, hanem azok gondolatvilágával is. Hollandiában 11 százaléknyi muszlim hajlandó erőszakot alkalmazni az iszlám megvédése érdekében, míg Németország egyes régióiban ez a szám 30 százalék. Ez pedig egy akkora probléma, amelyet igazából meg sem tudunk emészteni. És eddig csak a Szíriából és a közel-keleti régióból érkezőkkel szembesültünk igazán, de az afrikai demográfiai adatok arra engednek következtetni, hogy ez ennél csak rosszabb lesz. Egy komplett katasztrófa. Ezért fontos kiemelnem, hogy ez alapvetően egy egzisztenciális problémát fog jelenteni.
Fűrész: Hollandiában is akadnak hasonló gondok a szólásszabadság és a médiacenzúra kapcsán, mint amelyek most az angolszász társadalmakban, Franciaországban és Németországban is előtörtek?
Wilders: Persze! Nem vagyunk olyan szerencsések, mint az amerikaiak, nekik ugyanis ehhez ott van az alkotmány első módosításából fakadó elvitathatatlan jog. Sajnos Franciaországban vagy Kanadában nagyon más a helyzet. Kanadában már azért bíróságra lehet valakit vinni, mert az illető úgy érezte, hogy megsértették. Ez pedig abszurd, hiszen egy ilyen ítélet teljesen szubjektív, mégis törvényi erőre emelkedhet. Hollandiában az úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvények értelmében már engem is bepereltek azért, mert azt mondtam, nincs szükségünk még több marokkóira. A holland bíróság pedig azzal érvelt, hogy a marokkói kifejezés nem egy nemzet lakosait jelenti, hanem egy külön rasszt. Ennek fényében megrovásban részesített a bíróság. De Jordániában és Iránban is megpróbáltak már bíróság elé vinni, Indonéziában pedig nemkívánatos személyként vagyok nyilvántartva. Mindent megtesznek azért, hogy megfélemlítsenek.
Sümeghi: Budapestet az egyik legszebb és legbiztonságosabb városnak tartják manapság. Miért jobb Budapesten lenni, mint Európa bármely más városában?
Wilders: Sosem fogom azt mondani, az én országomban nem jó élni, de kétségtelenül Budapestnek hatalmas előnyei vannak. Gondolok most arra, hogy szerencsére nem esett áldozatul a tömeges bevándorlásnak, ebből kifolyólag nincsenek olyan városrészek itt, amelyek Rijádra vagy Casablancára hasonlítanának. Egyszerűen nem következett be az iszlamista gyarmatosítás, és remélem ez így is marad. Olvastam is, hogy néhányan Nyugat-Európából már egyre több időt töltenek el Magyarországon, sőt, egyesek inkább ideköltöznek e társadalmi jelenségek elkerülése érdekében. Úgyhogy itt valamit biztosan nagyon jól csinálnak.
Bertha: Mi a véleménye az Orbán Viktor által folytatott politikáról? Gondolok itt például a bevándorlásra és az Európai Uniót érintő kihívásokra.
Wilders: Tekintettel arra, hogy közelednek Magyarországon a választások, nem szeretnék ezekbe a folyamatokba beleavatkozni, hiszen itt demokrácia van, így majd a magyar emberek eldöntik, ki legyen a következő miniszterelnök. Egyúttal kiemelném, hogy elismeréssel követem Orbán Viktor tevékenységét a bevándorlással kapcsolatban. A határok lezárása, a kerítés megépítése, az ország keresztény identitásának felvállalása és a brüsszeli szörnyeteg ellen való kiállása mind ezt jelenti. Különösen akkor, amikor Brüsszel azt mondja, Magyarország hiába zárta le a határait, akkor is be kell fogadnia a kvóta alapján bevándorlókat. Ez pedig egész egyszerűen abszurd. Kívánom, hogy több olyan bátor politikus legyen Európában, mint Orbán Viktor, aki a saját népéért küzd.
0 Megjegyzések