Nagy összegű uniós forrásból a Helsinki Bizottság dolgozott ki az elmúlt években egy olyan szavahihetőség-vizsgálati módszert, amely megfelel az unió bírósága által csütörtökön meghozott ítélet szellemének. Pszichológusok szerint így a jövőben laikusok döntenének arról, hogy a magukat homoszexuálisnak valló migránsok csakugyan „mások”-e – írja a Magyar Idők.
A szervezet közhasznúsági nyilatkozatában szereplő adatot az teszi érdekessé, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtökön megtiltotta pszichológusok bevonását az esetlegesen – divatos mozaikszóval élve – LMBTI, vagyis a hagyományostól eltérő szexuális irányultságú menedékkérők ügyeibe, és a szakértők helyett a helsinkis módszerre kísértetiesen hasonló gyakorlatot javasolt a nemzeti hatóságoknak.
A luxemburgi bíróság honlapján időközben megjelent ítélet szerint a migránsok szavahihetőségének ellenőrzésénél alkalmazott módszerek nem lehetnek túlzottak az elérni kívánt célokhoz képest és nem sérthetik a menedékkérők magánéletének tiszteletben tartásához való jogát. Az írásba foglalt határozat számos figyelemre méltó megállapítást tartalmaz.
Ilyen például az, hogy „amikor a tagállamok azt értékelik, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen rendelkezik-e az üldöztetés alapjául szolgáló, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozással kapcsolatos jellemzőkkel”.
A Helsinki Bizottság foglalta írásba, hogy a migránsok szavainak akkor is hitelt kell adni, ha zavarosak
Egy másik helyen pedig azt mondták ki, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírása céljából nem mindig szükséges a kérelmező szexuális irányultságának hitelességét értékelni.
Ugyanez a szemlélet jellemzi a Helsinki Bizottság 2015-ben megjelent szavahihetőség-vizsgálatról szóló kézikönyvét. A dolgozat idevágó szakaszaiban az emberi jogi fundamentalisták ráadásul azt is megmagyarázzák, hogy akkor is hitelt lehet adni a menedékkérő szavainak, ha előadásuk zavaros, ellentmondásokat tartalmaz, s bizonyos kérdésekre – például arra, hogy mikor alkalmaztak vele szemben erőszakot – nem tud válaszolni.
Az Európai Unió Bíróságához hasonlóan azt hirdetik, hogy a menekültstátus elnyeréséhez elég, ha a migráns által előadott történet hihetően hangzik. De miként lehet ezt eldönteni?
Hitelesnek kell például elfogadni a migráns történetét, ha azt külső tényezők, az országinformációk megerősítik; ha viszont nem erősítik meg, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a menedékkérő hazudik.
Előfordulhat ugyanis, hogy az országinformációk tévednek, ezért célszerű kikérni az adott államban működő vagy az adott régióval foglalkozó emberi jogvédők véleményét.
A fentiekből nehéz más következtetésre jutni, minthogy Brüsszel és a luxemburgi testület a Soros György támogatását élvező Helsinki Bizottsággal együtt azon dolgozik, hogy megkönnyítse a migránsok Európába juttatását.
0 Megjegyzések