Elkékülő bőr, gyors halál – 100 évvel ezelőtt tört ki a spanyolnátha járvány. 1918 után olyan óriási méreteket öltött, mint a modern kor egyetlen más világjárványa sem.
Csupán néhány hónap leforgása alatt a kór megkerülte a Földet! Három hullámban, egészen 1920-ig, a történelem legnagyobb influenza járványa 27-50 millió, sőt egyes források szerint, akár 100 millió áldozatot is követelhetett, írja a bild.de.
Mi történt? És elkaphatjuk újra ezt a pusztító vészt?
Egy évszázaddal ezelőtt tömegesen szedte a kór áldozatait, főleg 1918 őszén. Becslések szerint a spanyolnátha miatt többen vesztették életüket, mint az első világháború (1914-1918) harci cselekményei során.
Wilfried Witte berlini történész, a Charité klinika főorvosa tanulmányozta a spanyolnátha járványt: Tulajdonképpen ártalmatlan megfázásként indult az egész 1918 tavaszán, és bár az első hullámban nagyon sokan megbetegedtek, de relatív kevesen haltak is bele. Ősszel azonban újabb, most már halálos hullámban támadott a spanyolnátha. Ott, ahol sok ember zsúfolódott össze kis helyen, a katonai- vagy hadifogolytáborokban egyszerre számtalan ember megbetegedett. Az elégtelen higiéniai körülmények és a helytelen kezelés magas halálozási arányt eredményezett.
„Legtöbbjük halálát akut légzési elégtelenség okozta. Gyorsan végzett velük.”, állítja Witte főorvos. Akkor még nem ismertek olyan terápiákat, mint az invazív lélegeztetés. A betegek legfeljebb vérkeringést támogató gyógyszereket kaptak. „Ezek persze egyáltalán nem segítettek”, magyarázza a szakértő.
Maga a spanyol király is elkapta az akkor még ismeretlen kórokozót. Ez az egyik oka, amiért a pandémia a spanyolnátha nevet kapta. De az nagy valószínűséggel állítható, hogy nem Spanyolországból terjedt szét a kór.
Az egyik elmélet szerint az első megbetegedésekre 1918 márciusában, az amerikai Kansas állam iskoláiban és laktanyáiban került sor. Állítólag csapatszállító hajók hozták el a vírust Európába. A fertőzés parányi cseppecskék útján terjedt, amelyek köhögés vagy tüsszentés során kerültek a levegőbe.
A kor orvosai úgy vélték, egy „nátha-baktérium” okozza a bajt, bár sokan már akkor is kételkedtek ebben. A valódi „tettest” azonban, az influenza-vírust csak később, 1933-ban fedezték fel.
Kitörhet napjainkban is egy spanyolnátha járvány?
"A mai kor egészségügyi rendszere mellett ez gyakorlatilag elképzelhetetlen”, állítja Silke Buda influenza-szakértő, a berlini Robert Koch-Intézet (RKI) munkatársa.
Akkoriban lényegesen rosszabbak voltak az életkörülmények. Sok ember szenvedett más betegségben, például tuberkulózisban (tüdővészben) is. Az olyan szövődményekkel szemben, mint a gyakran halálos kimenetelű bakteriális tüdőgyulladás, tehetetlen volt az orvostudomány: nem voltak ugyanis még antibiotikumok.
Nem fog előállni ugyanolyan helyzet, mint 1918-ban. Gyengített formában azonban előfordulhat hasonló egészségügyi katasztrófa – erről tanúskodik például az ázsiai (1957) vagy a hongkongi influenza járvány (1968).
Mikor kell számolnunk a következő világméretű járvánnyal?
Nem lehet biztosan megjósolni. Azt azonban tudni vélik a szakértők, hogy nem feltétlenül télen fog sor kerülni rá. Világszerte előfordulnak olyan potenciális, pandémiával fenyegető vírusok, amelyeket folyamatosan figyelnek a tudósok.
„Az a legvalószínűbb, hogy már léteznek olyan vírusok, amelyek jelenleg madarakban vagy sertésekben szaporodnak, de még nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy emberről emberre terjedjenek“, állítja Buda. Ilyen lehetséges pandémia-kiváltó okként tekintenek most bizonyos madárinfluenza-vírusokra Kínában. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy ezek a kórokozók valóban kiválthatnak egy világméretű járványt, hangsúlyozza Silke Buda.
0 Megjegyzések