Ennyi volt a barátság? Máris itt az első komoly konfliktus Magyarország és az új osztrák kormány között

Az osztrák kormány nem fogadja el a magyar fél érveit a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházása mellett, amelyeket az Európai Bizottság már szűk egy évvel ezelőtt jóváhagyott, ezért a közösség bíróságához fordul. A lépés sokkal inkább politikai, mint szakmai indíttatású.

A paksi atomerőmű bővítése ellen nyújt be keresetet Ausztria az Európai Bíróságon az osztrák környezetvédelmi minisztérium bejelentése szerint – írta az MTI. Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság (EB) határozatát, amellyel jóváhagyták a bővítést. A tárca indoklása szerint az EB rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást.

A sietségre utaló kifejezés azért is elgondolkodtató, mert a bizottság mintegy másfél évet szánt az ügyre. Mint ismert, az EB 2014 novemberében kezdte vizsgálni a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházását összesen hat kérdésben. A legbonyolultabb és a leghosszabb ezek közül az állami támogatás vizsgálata volt. A bizottság meghallgatta a bejelentkezett harmadik feleket, így az osztrák kormány és a zöldszervezetek álláspontját is, továbbá rengeteg számítást, elemzést végzett. Végül azt a döntést hozta, hogy a projekt és annak a finanszírozása kompatibilis az európai szabályokkal.

A magyar fél nem változtat az EU által is elfogadott álláspontján

Ausztria azt is megkérdőjelezi, hogy az európai közösség érdekeit szolgálja-e a bizottság döntése. A bécsi kormány ugyanis úgy véli, hogy Magyarország más forrásokból is tudná fedezni energiaszükségletét.

Az Osztrák Néppárt környezetvédelmi minisztere, Elisabeth Köstinger szerint az atomenergia nem fenntartható forma, és nem válasz az éghajlatváltozásra sem. A magyar fél nem változtat a bizottság által is elfogadott álláspontján. Aszódi Attila lapunknak azt hangsúlyozta, hogy a paksi atomerőmű az olcsó, kiszámítható és biztonságos energiatermelés záloga ma is, a két új blokk pedig azért épül, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

A projektért felelős államtitkár emlékeztetett arra is, hogy az EU minden tagállamának saját döntési joga az energiapolitika, tehát minden állam maga határoz arról, hogy milyen struktúrával oldja meg az energia-, ezen belül a villamosenergia-ellátást.

– Tekintettel arra, hogy Magyarország és Ausztria természeti adottságai nagyon eltérők, evidencia, hogy hazánknak továbbra is hosszú távon szüksége van az atomenergiára, anélkül óriási bajban lennénk. Ausztriában 10 ezer megawattnyi (MW) vízerőmű és 3000 MW szivattyús-tározós vízerőmű üzemel, ezek pedig olyan lehetőségek, amelyek Magyarországnak nem állnak rendelkezésére – fejtette ki az államtitkár a nézeteltérés okát, majd kiemelte:

– Nincs halasztó hatállyal a projektre, hogy az osztrák kormány ezt a – véleményem szerint belpolitikai indíttatású – lépést megteszi, és vélhetően nem is mélyült el a szakmai kérdésekben. Ausztriában az atomenergia-ellenesség politikai axió­ma, de a fent vázolt adottságaik miatt ezt meg is engedhetik maguknak.

Azt viszont mindenképpen látni kell, hogy az európai áramellátásban ma az atomenergia a legnagyobb szén-dioxid-semleges termelő. Az összes villamos energia negyedét adja, és nem létezik más olyan kibocsátásmentes technológia, amely ennyi áramot adhatna az európai piacra.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján szintén szólt az ügyről. Kijelentette, hogy a Paks II beruházás az EU és a hatóságok teljes kontrollja mellett zajlik.