A katolikus egyházfő a Szentszéknél akkreditált diplomatákhoz intézett beszédében az idén hetvenéves Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára emlékeztetett. Békét sürgetett a Koreai-félszigeten és Ukrajnában is.
Ferenc pápa – szokásos, évente megrendezésre kerülő beszédében – megemlítette, hogy idén lesz 100 éve, hogy kirobbant az első világháború, de szót ejtett arról is, hogy szintén 2018-ban lesz 70 éve, hogy kiadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
A migráció kapcsán a katolikus egyházfő néhol burkolt, néhol nyílt migránssimogatásba kezdett. Mint fogalmazott: a ma “ősi félelmeket” keltő migráció világszerte mindig is létezett.
A mozgásszabadság, valamint a saját hazába való visszatérés pedig alapjognak számít.
Ferenc pápa szerint el kell hagyni a migránsokkal szemben “elterjedt retorikát”, és azt kell látni, hogy ők is emberek.
A pápa azért mondott köszönetet Olaszországnak, Görögországnak és Németországnak, mert ezek az országok erejükön felül vállaltak szerepet a migránskrízis megoldásában.
Ferenc pápa kijelentette:
A migránsok érkezésének ösztönöznie kell Európát saját kulturális és vallási örökségének újbóli felfedezésében, amely a befogadás, a béke és fejlődés hagyományára épül.
A migránssimogatáson túl a katolikus egyházfő egyetemes értéknek nevezte a békét, arra kérte például a világ vezetőit, hogy ne adják fel a párbeszéd keresését a Koreai-félszigeten.
Szintén békét és újjáépítést sürgetett Szíriában, ahol a vallási kisebbségek, köztük a keresztények védelmét szorgalmazta.
A pápa elsőrendűnek nevezte a Szíriával szomszédos országokban lévő valódi menekültek hazatérését.
Ferenc pápa Jeruzsálem városa jelenlegi státuszának tiszteletben tartását és politikai megoldást szorgalmazott izraeliek és palesztinok között a kétállamiság megteremtésével.
Végül az egyházfő többek között békét sürgetett Venezuelában, Afrika számos térségében és Ukrajnában is.
A Vatikán a világ 183 országával tart fenn diplomáciai viszonyt. A Szentszék utolsóként Mianmarral vette fel a diplomáciai kapcsolatot tavaly. A pápával való találkozón Magyarországot Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet és Tóth Tamás pápai káplán, a Pápai Magyar Intézet rektora képviselte.
(Nagy Gábor, 888.hu)
0 Megjegyzések