Megközelítőleg 15 millió kopt él Egyiptomban. A közel-keleti keresztényeknek – az erőteljes muszlim behatás ellenére – ekkora közössége maradt az amúgy 100 millió lélekszámú országban. Évszázados üldöztetésük legnehezebb időszaka éppen az utóbbi években zajlik. 2010 óta több mint százan vesztették életüket, templomaik jelentős részét porig rombolták a terroristák. Mégis szülőföldjükön maradtak, pedig életüket nap mint nap veszély fenyegeti. Mindennapjaikról, szenvedéseikről és közösségükről forgatott filmet a Duna TV stábja.
A missziós úton vett részt Sajgó Szabolcs jezsuita és Böjte Csaba ferences szerzetes, valamint Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő, aki az Európai Parlament vallásközi párbeszéd munkacsoportjának társelnökeként sokadszor jár a térségben, segítséget nyújtva az ott élőknek. Utóbbi és Siklósi Beatrix főszerkesztő az egyiptomi tapasztalatokról mesélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hölvényi György elmondta: ebbe a térségbe elsősorban azért mennek, hogy támogassák a közösséget, de tanulnak is tőlük. A kopt keresztények alapvetően együttérzést várnak Európától, de szerinte ez nem elég, ott is kell lenni. Mindig keresik a segítségnyújtás formáit, ami nem elsősorban anyagi jellegű. A róluk szóló tudósítás is fontos, azért hogy minél többen megismerhessék a helyzetüket – emelte ki.
A kopt keresztények olyan közösséget alkotnak, melyben a hit gyakorlása napi gyakorlat, annak alapján élnek. Nagyon mély összetartozás van közöttük, ami az üldözésükből fakad. Sokszor napi szinten kell megélniük, hogy bármikor történhet ellenük egy szélsőséges támadás, amelyben elveszíthetik a hozzátartozóikat. Ebben a légkörben sokkal könnyebben megtalálják egymást az emberek – mondta Siklósi Beatrix.
Amióta Abdel Fatah el-Sziszi az elnök, azóta egzisztenciális kérdés Egyiptom számára, hogy a 15 millió kopt állampolgár ne akarjon elmenni az országból, hanem otthonaként tekintsen rá. Hölvényi György szerint ugyanakkor az elmúlt egy évben (amióta ő legutóbb ott járt – a szerk.) nőtt a bizonytalanság. A kopt fiatalok el akarják hagyni Egyiptomot, és aki tud, el is megy, ez viszont senkinek sem jó – fűzte hozzá.
Siklósi Beatrix a műsorban felidézte azt a napot, amikor eljutottak egy „szemétvárosba". A koptok egy része ugyanis abból él, hogy begyűjti a szemetet, és az osztályozás után vagy eladja, vagy megpróbálja újrahasznosítani. „El lehet képzelni, hogy egy szemétvárosban hogyan élnek az emberek. Mindenhol szemetet látni, ami között vannak lakások, kőbe, vagy sziklába vésett épületek, ott rohangálnak a gyerek. (…) Ilyen körülmények között élnek 70 ezren" – mesélte.
A stábnak volt egy egészen mély, spirituális látogatása is a Remete Szent Antal monostorban. A 4. századtól kezdve élnek ott szerzetesek, és a mai napig körülbelül 120-an lakják. Beszélgettek Maximus atyával, a monostor vezetőjével, aki Európa jövőjével kapcsolatban azt mondta: ha nem térnek meg a kontinensen az emberek, és nem lesz komoly, mély keresztény hit, akkor Európa el fog veszni – számolt be róla a főszerkesztő.
Siklósi Beatrix és Marossy Géza filmje december 18-án lesz látható a Duna TV-n, Övék a mennyek országa címmel, folytatásaként az iraki keresztényekről tavasszal bemutatott 52 perces dokumentumfilmnek.
0 Megjegyzések