Ukrajna számára egyértelműen kudarccal végződött a brüsszeli Keleti partnerség-csúcs. Az Európai Unió már beígért támogatásokat vont meg Kijevtől, a zárónyilatkozatban sehol egy utalás a hőn áhított tagsági perspektíváról, sőt magyar nyomásra az oktatási törvény ügye is belekerült a dokumentumba.
Az idén júniusban megadott vízummentesség és a szeptembertől életbe lépett társulási egyezmény után Petro Porosenko ukrán elnök azt remélte, a múlt pénteken megrendezett Keleti partnerség-csúcson is sikerül olyan eredményt felmutatnia, ami hasznára válik a belpolitika színpadán is, ahol már minden a 2019-es választások körül mozog. Csakhogy a brüsszeli csúcs finoman szólva sem úgy sikerült, ahogyan azt előzetesen remélte.
Kezdődött az egész azzal, hogy közölték, mégsem utalják ki Kijevnek azt a 600 millió eurós, makrogazdasági célú támogatást, amit idén decemberre ígértek. Magyarázatukban Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos világosan leszögezte: szemfényvesztés, amit Kijev a korrupció elleni küzdelem jegyében tesz.
Az állítással lehetetlen vitatkozni. Uniós nyomásra ugyan bevezették a kötelező elektronikus vagyonbevallást, de az abból kitetsző csalásokkal, törvénytelen pénzszerzésekkel senki sem foglalkozik. Már közel másfél millió ilyen nyilatkozat jött be, de abból csak 94-et vizsgált a korrupcióellenes hatóság, s egyetlen elmarasztaló bírósági ítélet sem született. Az EU-ban nyilván nem nézik jó szemmel, hogy miközben Európa legszegényebb országáról van szó, paradox módon ott élnek a leggazdagabb politikusok és tisztviselők.
A második intésnek azt tekinthetjük, hogy a zárónyilatkozatban jottányi utalás sincs Ukrajna uniós csatlakozási esélyeiről. Ezt oly módon igyekezett elbagatellizálni az államfő, hogy még elutazása előtt kijelentette: Ukrajnának joga van csatlakozni az EU-hoz, ezt a lisszaboni szerződés garantálja, csupán teljesítenie kell az ehhez szükséges feltételeket, ami nem az EU-n, hanem az ukrán politikán múlik.
Kijev nem tudta megúszni a dorgálást a súlyosan jogtipró oktatási törvény kapcsán sem. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben leszögezte: Magyarország nem áldozza fel a világpolitika oltárán a kárpátaljai magyarokat, és ellenáll mindenfajta olyan törekvésnek, amely téves geopolitikai kontextusba kívánja helyezni a magyar kormány álláspontját Ukrajna európai inspirációval kapcsolatban.
Ennek szellemében sikerült elérnie, hogy a közös nyilatkozatban leszögezzék: biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók már kivívott jogait. Emellett az is bekerült a dokumentumba, hogy garantálni szükséges a kisebbségek diszkriminációmentességét, és végre kell hajtani az Európa Tanács testületeinek döntéseit. Az már egy egészen más kérdés, hogy a Velencei Bizottság december 9-re várható állásfoglalásával mit tesz az ukrán hatalom, merthogy Andrij Parubij házelnök úgy fogalmazott, jobb lenne, ha a Velencei Bizottság Ukrajna számára kedvező véleményre jutna, mert nem lát módot a törvény módosítására.
Parubij szavai hallatán mosolyt csal az ember arcára Porosenko azon kijelentése, hogy Ukrajna egy demokratikus jogállam. Ezt annak kapcsán mondta, hogy számonkérték rajta Mihail Szaakasvili politikai üldöztetését és azt az elmúlt időben megszaporodó jelenséget, hogy grúz polgárokat tiltanak ki tömegesen Ukrajnából. Kijev haragosainak a száma egyre csak nő. Magyarországgal az oktatási törvény miatt rúgta össze a port, s emiatt Romániával is fagyossá vált a viszonya. A megmásított történelmi tények miatt Lengyelországgal szintén összeveszett, Fehéroroszországgal pedig diplomáciai kitiltási botrányok miatt került szembe.
0 Megjegyzések