Egy elvesztett per után a Társaság a Szabadságjogokért meglepő módon szóvá tette, hogy nem a volt főbíró, Baka András vezetése alatt állt az ügyben döntő kúriai tanács, mintha szerintük ez befolyásolta volna az ítéletet. Ez és Baka múltja egyaránt megkérdőjelezi bírói elfogulatlanságát.
Alapjaiban kérdőjelezi meg Baka András bírói elfogulatlanságát az a levél, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) intézett 2017 februárjában a Kúria elnökéhez. A Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata által csak az utóbbi években több mint negyedmilliárd forinttal támogatott szervezet ugyanis egy elvesztett per után – alighanem példátlanul – számonkérte Darák Péteren, hogy nem a volt főbíró járt el tanácselnökként az ügyükben.
Bakát még 2011-ben emelte pajzsára az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ, amikor a Legfelsőbb Bíróság (LB) megszűnése miatt elvesztette hivatalát, s nagy sietve feljelentették a kormányt az Európai és a Velencei Bizottságnál. Azzal érveltek, hogy „Baka András elmozdítása mellett semmilyen meggyőző érv nem hozható fel, az sérti a bírói függetlenséget”.
A tanácselnök Strasbourgban perelte hazánkat
Baka pedig minden fórumon azt nyilatkozta: politikai okokból távolították el, mert kritizálni merészelte a kormány egyes intézkedéseit.
Való igaz, Baka András egy LB-elnöktől szokatlan módon nyilvánosság előtt bírálta a törvényhozás munkáját, különösen ha a saját pozícióit érintő változásokról volt szó. Ahogy korábbi cikkünkben már utaltunk rá, nem tudta megemészteni például azt, hogy a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal felállításával elválik egymástól a főbírói és a bírósági igazgatásvezetői beosztás, amit ő – utolsóként – még egyszerre töltött be. De azt is sérelmezte, hogy a Kúria elnökével szemben olyan elvárást – legalább ötéves hazai bíráskodási gyakorlatot – támasztott az Ország-gyűlés, aminek nem tudott megfelelni.
Baka hiúságára jellemző, hogy 2008-ban, amikor Sólyom László először jelölte főbírónak, az akkor még létező Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) személyes alkalmasságát megkérdőjelező és megválasztását emiatt nem támogató döntése után elszaladt a sajtóhoz, s azt mondta, hogy a testület ülésén kifejezetten ellenséges légkör fogadta, és nem kapott lehetőséget koncepciója kifejtésére.
Az OIT válaszul nyilvánosságra hozta meghallgatásának jegyzőkönyvét, amely egyértelműen cáfolta állítását. Egyúttal kiderült belőle, hogy – mint akkor a Népszabadság fogalmazott: „a tizenhét év strasbourgi bíráskodás után hazatért, korábban pedig kizárólag jogelméleti munkával foglalkozó jelölt igen keveset tud a hazai viszonyokról”.
Az Országgyűlés végül harmadik nekifutásra szavazta meg a kinevezést; tisztségét 2011 végéig viselte, majd annak elvesztése után volt kollégáinál, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt perelte be Magyarországot. A testület igazat is adott neki, amit a fent említett, Soroshoz köthető szervezetek egyöntetű lelkesedéssel fogadtak, és annak igazolására használtak fel, hogy a magyar kormány üldözi a hatalomtól független bírókat.
Személye ezzel a Fidesz–KDNP független igazságszolgáltatás ellen folytatott állítólagos hadjáratának bizonyítékává vált, idén is több Magyarországról szóló jelentés említette meg. Baka András eközben a Kúria elnökének, Darák Péternek köszönhetően tanácselnöki pozícióban van, és adatvédelmi, sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi perekben ítélkezik.
Az efféle ügyekben nemritkán kerülhet össze támogatóival, a TASZ-szal vagy éppen a Helsinki Bizottsággal. S nemegyszer fordult meg nála olyan ügy, amelynek így vagy úgy a kormány is érintettje volt. Ez történt például a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott támogatások vagy a tao-pénzek esetében.
De Baka tanácsa döntött arról is, hogy Bayer Zsolt publicistát nyugodtan le lehet antiszemitázni.
Mindezzel természetesen nem azt állítjuk, hogy Baka András elfogult, de – mint azt egyszer kifejtette – nem elég függetlennek lenni, annak is kell látszani. A látszat egyébként más bírók esetében is sérülhet, hiszen például a Fővárosi Törvényszéken közadatkiadási pereket tárgyaló Uzsoky Ágnes fia, Szigeti Tamás 2017. szeptember 29-ig a TASZ önálló, általános képviselője volt.
A Soros Alapítvány által létrehozott EKINT vezetőjének, Majtényi Lászlónak – aki a baloldal legutóbbi államfőjelöltje volt – a felesége az egyebek között választási ügyekben illetékes kúriai tanács tagja, Majtényi unokahúga pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ítélkezik.
Cserni János – aki 2006-ban nyilvánosan kiállt Gyurcsány Ferenc mellett, és a 2006 őszén rendőri erősz@k áldozatául esett Révész Máriusz fideszes honatyán élcelődött – ugyanakkor most a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal munkatársa.
Érdemes felidézni, hogy a Soros-hálózat által pénzelt szervezetek, mint a Helsinki Bizottság, évek óta tartanak úgynevezett érzékenyítő tréningeket bíróknak és igazságügyi dolgozóknak, ám a képzések ítélkezésre gyakorolt hatásáról semmiféle adat nem áll rendelkezésre.
0 Megjegyzések