„Ha Európa nem segíti a menekülteket, saját maga fullad kudarcba” – George Soros ezzel a címmel írt cikket a Financial Times 2015. július 26-i számába.
„Jó 400 000 ember érkezik idén Európába, veszélyes utakon. Mintegy fele ezen embereknek a szíriai polgárháború vagy pedig az eritreai brutális kormányzati elnyomás elől menekül. Amire elérik a Nyugatot, kétszer is kockáztatják életüket: egyik alkalommal akkor, amikor saját országaikból menekülnek, másodszor pedig akkor, amikor belépnek a miénkbe.
Számos korábbi konfliktus áldozatai szerencsésebbek voltak. Az 1956-os szovjet invázió után 200 000 magyar menekült Ausztriába és Jugoszláviába. És hónapokon belül csaknem mindegyikük új hazára talált olyan messze is, mint az USA, Ausztrália, Brazília és Tunézia. Egy nemzedékkel később, amikor a háború milliókat tett hontalanná Indokinában, a nemzetközi közösség 1,3 milliónak nyújtott menedéket. Az 1990-es években a balkáni konfliktusok csaknem 4 millió embert tettek hontalanná és a világ akkor is segített.
De a mai menedékválságban az EU nem tudott kollektíven fellépni, és ez arra vezette az országokat, hogy saját maguk vegyék kezükbe az ügyeket.
Magyarország kerítést épít szerbiai határán. A frontvonalban lévő államoknak nem akaródzik eleget tenni kötelességüknek az európai menedékrendszer értelmében.
Például úgy, hogy nem nyújtanak megfelelő fogadtatást és nem biztosítanak kellő befogadási helyeket, amivel arra bátorítják őket, hogy az EU-ban máshová menjenek. Franciaország és Ausztria ideiglenesen ismét bevezette határaikon az útlevél ellenőrzést.
Az 1951-ben elfogadott menekültügyi megállapodás után Európa évtizedeken át annak morális és műveleti gerincévé vált. De már nem az. Májusban az Európai Bizottság átfogó migrációs programot javasolt, amely megvalósítása esetén az európaiaknak azt nyújtaná, amit akarnak, vagyis azt, hogy úgy érezzék, a migrációs áramlatok egy bizonyos mértékben irányítottak. A legtöbb uniós országban a polgárok a törvényes migrációra pozitívan tekintenek; a határaikon megnyilvánuló káosz az, ami a populisták karjaiba hajtja őket.
De a Bizottság programjának csak két aspektusa kapott azonnal támogatást: egy múlt hónapban megindított katonai misszió, amely a Földközi-tengeren működő csempészeket vette célba, és egy olyan robusztus erőfeszítés, amely révén visszaküldik azon migránsokat, akik nem minősültek nemzetközi védelemre alkalmasaknak. A terv többi része, amelynek célja az volt, hogy életeket mentsenek meg és megélhetést biztosítsanak azoknak, akik képtelenek hazamenni, támadás alá került.
A legnagyobb ellenállás azon elképzeléssel szemben nyilvánult meg, amelynek célja az volt, hogy Görögországból és Olaszországból 40 000 menedékkérőt más országokban helyezzenek el ügyük intézésére. Végül csak 32 000 személyt fogadtak el, önkéntes alapon. Ezen országok legtöbbje esetében ennek hatása minimális lenne, és azok is minden bizonnyal élveznék az áthelyezési elv előnyeit, ha a migrációs áramlási útvonalak áttevődnek. Nem sikerült azt a javaslatot sem megvalósítani, hogy 20 ezer menekültet fogadjanak be közel-keleti menekülttáborokból.
E programok megtestesítik a közös felelősség szellemét, ami az EU szívtájékán fekszik. Ha e programok nem válnak a közös európai menedékrendszer állandó és kötelező jellemzőivé, szétesnek. Ha viszont jóváhagyják őket, az európai menedékrendszer mintaként szolgálhat a menedékvédelem nemzetközi együttműködése számára.
Európának lehetővé kellene tennie a menekülteknek, hogy biztonságban kérjék a menedéket. Ez nem jelenti azt, hogy védelmet kell adni mindenkinek, akinek arra szüksége van. De azokat, akiket Európa nem fogad el, nem lenne szabad kényszeríteni életük kockáztatására. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy megengedjük az embereknek, nyújtsák be külföldről menedék iránti kérelmüket.
Több ezer szíriai menekült munkanélküliként sorvadozik libanoni és jordániai menekülttáborokban úgy, hogy közben orvosi, ápolói, építőmunkási szakképzettségükre szükség van Európában. Az EU- nak lehetővé kellene tenni számukra, hogy munkavégzési vízumért folyamodjanak.
Az EU-nak az integrált migrációs és menedékpolitikára való törekvésében meg kellene szabadulnia a 28 párhuzamos rendszer pazarlásától és átfedéseitől. Egyetlen európai menedék- és migrációs ügynökségnek kellene lennie például, amely az egész unióra vonatkozóan dolgozná fel a menedékkérelmeket. Egy idő után létre kellene hozni a közös határvédelmet is.
Az EU migrációs rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az egy kollektívabb és általánosabb szellemet tükrözzön – és úgy, hogy az hűbb legyen az európai értékekhez.”
forrás: magyaridok.hu
0 Megjegyzések