Megkezdődött a Brexit-tárgyalások második fordulója: az állampolgári jogok, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek, és az ír-északír határ ellenőrzései lesznek a középpontban, sőt, sajtóhírek szerint az EU bíróságának jövőbeli joghatóságáról, illetve az Euratom szerződésről is szót ejtenek majd.
A britek állampolgári jogairól szóló javaslatot illetően a szigetország joggal bizakodhat abban, hogy az Unió elfogadja majd azt. Az M1 Ma Este című műsorának szerdai vendége, Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint a javaslat „nem nélkülöz némi nagyvonalúságot”, ugyanakkor vitán felül egyfajta jogszűkítést jelent, és a korábbi uniós reakciókat figyelve nem valószínű, hogy Európa el fogja fogadni.
Ha a javaslat következményeit vesszük górcső alá, jól látható, hogy az EU állampolgárai a jövőben nem vehetnének részt a brit helyhatósági választásokon. Nincs rendezve a kérdés, miszerint a Nagy-Britanniában dolgozó EU-s állampolgárok otthon, azaz (Angliából nézve) külföldön születő gyermekei milyen státuszt élveznének – egyszóval az Unió szemszögéből minden elfogadhatatlan, ami bármiféle jogszűkítést eredményezne. A szakértő hozzátette: „természetesen nem kizárható, hogy a jövőben megszületik majd egy kompromisszumos megoldás”.
A britek sávos megoldású elképzelése szerint, aki öt évet már eltöltött Nagy-Britanniában, az minden, a brit állampolgárok által is élvezett szociális, valamint gazdasági jogot megkapna, ám az önkormányzati választásokon való részvétel joga őket sem illetné meg, azaz állampolgárság nem, mindössze egy „letelepedett státusz” jutna nekik – ezt ajánlotta fel Theresa May.
60 milliárdból 100 milliárd feletti követelés
A tanár úr meglepőnek nevezte az EU britek felé támasztott anyagi követelésének emelését, és nem tartja lehetetlennek, hogy a döntés mögött nyomást gyakorló politikai szándékok is meghúzódhatnak – „vélhetően ebben az ügyben is kompromisszumos megoldásra kell majd törekedni” – tette hozzá, majd emlékeztetett: a brit főtárgyaló szavai szerint ekkora összeget eszük ágában sincs kifizetni.
Persze az is jól látható, hogy a brit kormány sem egységes a kiválást illetően. Theresa May elszámította magát a június 8-i választással, amely alapvetően megrendítette a kormány, valamint a saját, személyes pozícióját is, mely tény a brit tárgyalási pozíciót is érinti. A YouGov közvéleménykutató intézet beszámolója szerint a munkáspárt népszerűsége meg is előzte a konzervatív torykat, vagyis egy nagyon jelentős átrendeződés a brit politikában.
A szekértő szerint May státusza olyannyira meggyengült, hogy sokan már most azt kérdezgetik, vajon bejelenti-e majd a kormányzástól való visszalépését az idén októberben is esedékes pártkonferencián.
0 Megjegyzések