Brüsszel minden eszközzel és rohamléptékben Magyarországra akarja erőltetni a kvótát – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ az Európai Bizottság szerdai bejelentésére.
Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ erre úgy reagált, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoka mellett a brüsszeli bizottság is újabb nyomást próbál gyakorolni azokra a tagállamokra, amelyek elutasítják a Soros-tervet és a migránsok betelepítését.
Úgy vélik, mindez azt jelzi, hogy felgyorsítják a Soros-terv végrehajtását.
Hozzátették, a kormány nem a migránsok betelepítésében és elosztásában, hanem a határok védelmében látja a megoldást és ezért mindent megtesz a magyar és az uniós határok védelméért.
Magyarország saját pénzéből 260 milliárd forintot költött a határvédelemre, Brüsszel ezekhez a költségekhez nem járult hozzá. A hatályban lévő magyar törvények garantálják a határok hatékony védelmét.
Brüsszel támadása a kvóta elutasítása és a tranzitzóna ellen nem más, mint a magyar bevándorláspolitika és a kerítés lebontására irányuló kísérlet – írták.
Osztrák támadás
Az EU szabályainak megsértése esetén csökkenteni kell Magyarország és Lengyelország uniós támogatását – mondta Christian Kern osztrák kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak.
A FAZ csütörtöki számában megjelenő interjúból előzetesen közölt részletek szerint az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) politikusa a “nácizmus elleni harcban” fordulópontként számon tartott normandiai partraszállásra utalva kijelentette, hogy “a következő (uniós) költségvetés lesz a D-nap”.
“Aki nem tartja be a szabályokat, nem lehet a támogatások nettó haszonélvezője 14 milliárd euróval vagy 6 milliárd euróval, mint Lengyelország és Magyarország. A németek és az osztrákok ezt nem fogják elfogadni” – mondta Christian Kern.
Az SPÖ elnöke szerint a varsói és a budapesti nemzeti-konzervatív kormány ügyében két megoldás lehetséges. Ezeket a “rezsimeket vagy kormányokat leváltják, és akkor magától megoldódik a probléma”, amihez azonban nem érdemes “túlzott reményeket fűzni, tekintettel mindarra, ami az ellenzékkel és a sajtószabadsággal történik”.
A másik megoldás az lehet, hogy megpróbálják rábírni őket arra, hogy “betagozódjanak egy közös európai politikába”. Ehhez a törekvéshez lehetne felhasználni az uniós támogatásokat – fejtette ki Christian Kern az interjúban.
Lengyelország
Varsó továbbá is kész megvédeni a menekültelosztási kvótára vonatkozó álláspontját – szögezte le Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes, reagálva arra, hogy ez ügyben Brüsszel szerdán újabb szakaszba léptette a Magyarország, Lengyelország és Csehország elleni kötelezettségszegési eljárást.
Az illetékes lengyel állami szervek „belátták, hogy lehetetlen végrehajtani az uniós átirányítási döntéseket úgy, hogy ez összhangban legyen a lengyel menedékjogi és biztonsági politikával” – szögezte le az uniós ügyekért felelős miniszter-helyettes a PAP hírügynökségnek továbbított nyilatkozatban.
Rámutatott, hogy a kvótát az uniós tagállamok csupán mintegy 20 százalékban teljesítették. Utalt arra a levélre, melyet Varsóból az Európai Bizottságnak (EB) továbbítottak július közepén. Megerősítette: Lengyelország továbbá is kész az Európai Unió Bírósága előtt megvédeni a levélben megfogalmazott álláspontját.
Szlovákia
Szlovákia ellenzi a kötelező kvótákat, és olyan megoldásban érdekelt, amely csökkentené az Európai Unióba irányuló migrációs áradatot – hangsúlyozta szerdán Robert Kalinák szlovák belügyminiszter.
A szlovák politikus a Facebook-oldalán reagált Yves Botnak, az Európai Bíróság főtanácsnokának szerdán közzétett állásfoglalására, amelyben a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben.
Szlovákia a kvóták ellen van, és mindig ellenük lesz. Olyan megoldást fogunk keresni, amely lehetővé teszi az Európai Unióba irányuló migrációs hullám mérséklését.
– állt Robert Kalinák bejegyzésében. “A kötelező kvótarendszer teljes egészében hatástalan” – szögezte le a pozsonyi belügyminiszter.
A Denník N független napilap honlapja szerint megszólalt a kvótaperben Robert Fico szlovák miniszterelnök is. “Szlovákia soha nem fogja elfogadni a kötelező menekültkvótákat” – jelentette ki Robert Fico.
A honlap szerint Fico a témával kapcsolatban bírálta a szlovák médiát. “Ez a szlovák média tipikus hozzáállása. Ahelyett, hogy támogatnák Szlovákiát a migránskvóták elutasításában, annak örülnek, hogy megjelent egy ügyvéd semmire sem kötelező állásfoglalása” – idézi a miniszterelnököt a Deník N, amely a jelenlegi szlovák kormányzat rendszeres bírálói közé tartozik.
Robert Fico arra kérte a szlovák médiát, hogy “vegye védelmébe az ország érdekeit, ahogy ezt a kormány is teszi” – olvasható a honlapon.
Csehország
A cseh kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer működésképtelen – ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerdán arra, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
“Ez év júniusáig a menekültek áthelyezésének sikeressége mindössze 15 százalékos, s a kvóták teljesítésével a tagállamok többségének problémái vannak” – olvasható Sobotkának a cseh kormány honlapján nyilvánosságra hozott kommentárjában.
A miniszterelnök szerint az áthelyezett migránsok alacsony száma egyértelműen azt jelzi, hogy a kvótarendszer megvalósítása a gyakorlatban is meghiúsult.
“A migrációs válság kezdete óta a Cseh Köztársaság világos és érthető hangon beszélt. Kiemelt feladatnak tartjuk a működőképes intézkedések megvalósítását, amelyek az illegális tömeges migráció problémájának tartós megoldásához vezetnek és szavatolják az európai országok állampolgárainak biztonságát” – szögezte le a cseh kormányfő.
Bohuslav Sobotka rámutatott: Csehország kitartóan szorgalmazza az EU külső határai védelmének a megerősítését, hogy a szövetség már a határain képes legyen megállítani az illegális bevándorlást.
Az EB júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Csehország és Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is megszegi a tanácsi határozatokból eredő kötelezettségeket. A három országnak mostantól egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
(MTI)
0 Megjegyzések