Hatalmas, negatív visszhangot keltett az amerikai törvényhozás Oroszország elleni szankciójának képviselőházi elfogadása Európában és több lap is azt egy új hidegháború kezdetének tekinti.
Az amerikai Politico európai kiadása idézi Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, aki kijelentette: az „Amerika első” jelszó nem jelentheti azt, hogy Európa érdekei az utolsó helyre szorulnak.
A Politico napvilágra hozza azt az információt is, hogy az elfogadott szankciós törvény eredetileg még keményebb volt, de az EU washingtoni lobbistáinak sikerült azt enyhíteni és az orosz cégekben való nyugati vállalati részesedés szankcionálandó küszöbét 33 százalékra emelni. Így megmenekült az azerbajdzsáni Sah Deniz 2-es földgázvezeték és az egyiptomi Zor offshore földgázmező is.
A DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN ezzel a címmel ír a témáról: „Az önkény a nemzetközi jog helyébe lép”. Kifejti, az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen hozott szankciók eredményeként most már bárki az amerikai vizsgálók látókörébe kerülhet, például azért is, mert „kiberbűncselekmény” végrehajtásával gyanúsítják.
Márpedig közismert, hogy a CIA a kibertámadások valódi szerzőjét ki tudja takarni. A szankciótörvény az amerikai elnök kezébe egy globális szuperügyészség szerepét adja és a világon bárki után mehetnek.
Ugyanez a portál ír arról is, hogy a japán pénzügyminisztérium most közzétett adataiból kiderült, Ázsiának túl drága az amerikai cseppfolyósított földgáz: a Japánnak importált földgáz kétszer annyiba kerül, mint az angolai és a Japán által tonnánként fizetett 645 dolláros ár 67 %-kal drágább, mint a világpiaci átlag.
0 Megjegyzések