Szerdán szakadt le az Antarktiszról az az óriási, nagyjából két Luxemburgnyi területű jégdarab, melynek leválására régóta számítottak a kutatók. Hogy a folyamatban mekkora szerepe volt a globális felmelegedésnek, még kérdéses. Egy biztos: a Föld látványos átalakulás küszöbén áll.
A klímaváltozás közvetlen és közvetett módon számtalan hatással járhat: tengerszint-emelkedés, éhínség, gazdasági válság, elképesztő forróság. Mindez sokkal hamarabb fog problémát okozni, mint sokan hiszik.
A világ teljesen átalakul!
A globális felmelegedés kapcsán az egyik leggyakrabban emlegetett probléma a sarki jég olvadása és a tengerszint emelkedése, mely a jövőben már napjaink tinédzsereinek is problémát okozhat.
Az elmúlt tél melege megolvasztotta az Északi-sarkvidéken található Spitzbergák Nemzetközi Magbunkert körbevevő, egyébként állandóan fagyott talajt. Ironikus módon a bunkert épp azért hozták létre tíz éve, hogy megóvják az ismert élelmiszernövények magvait egy esetleges globális katasztrófától.
Úgy tűnik, a raktár az első komolyabb krízis során el fog merülni.
Bár a tároló egyelőre biztonságban van, a permafroszt talaj olvadása már most is igen látványos. Mivel az örökfagy rengeteg szén-dioxidot és metánt tartalmaz, felolvadásával hatalmas mennyiségű gáz szabadulhat fel, tovább gyorsítva a felmelegedést.
A helyzet már így is súlyos: a pólusok jégtakarója folyamatosan olvad. Hiába szabunk gátat az üvegházhatású gázok kibocsátásának, már a párizsi klímaegyezményben kitűzött 2 Celsius-fokos további melegedéssel is több millió ember kerekedhet fel a lakhatatlanná vált területekről.
A megállapodásban ráadásul igen optimista célt tűztek ki, a hőmérséklet-emelkedés ennél sokkal magasabb is lehet.
Az éghajlatváltozás mélyen a szárazföldön is súlyos hatásokkal fog járni: termőföldeket tehet tönkre, növelheti az erdőtüzek és egyéb természeti katasztrófák számát.
A folyamat olyan drámai átalakulásokhoz vezet majd, melyektől a földi fajok jelentős része kipusztulhat a század végére. Mindez sokak számára fantazmagóriának tűnhet, de nem ez lenne az első olyan eset, mely során a szén-dioxid légköri szintjének gyors emelkedése vált ki tömeges kihalást.
Megsülünk, megfulladunk, megbetegszünk
A felmelegedés egyébként közvetlen módon is fenyegeti az emberi életet. Évmilliók során a földi átlaghőmérséklet természetes módon és lassan változott, viszonylag kevés az olyan élőlény, mely képes alkalmazkodni ahhoz a gyors átalakuláshoz, melynek küszöbén bolygónk áll.
A 2003-as európai hőhullámba, amely az átlagos nyárnál 4 Celsius-fokkal volt melegebb, megközelítőleg kétezren haltak bele. Nem lehetetlen, hogy már a mai tinédzserek életében megszokottá válnak az efféle kánikulák.
Kelet-Közép-Európában ráadásul kifejezetten drámainak tűnik a helyzet: Budapest a világ tizedik leggyorsabban melegedő fővárosa lesz a század végére.
2100-ra Budapest lesz a világ egyik leggyorsabban melegedő városa.
A nyarak napjainkban már jóval melegebbek, mint az ipari forradalom előtt. Ha nem sikerül megfékeznünk a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátását, a hőmérséklet tovább fog emelkedni. Úgy tűnik, a jelenség különösen súlyosan érintheti a magyar fővárost.
Az üvegházhatású gázok egyébként nemcsak felmelegedést, hanem légminőség-romlást is okoznak. 2090-re 2 milliárd ember lélegezhet majd a WHO előírásánál rosszabb minőségű levegőt. A lég- és vízszennyezés már napjainkban is 1,7 millió gyermek életét fenyegeti.
A felmelegedés a kórokozóknak is kedvez.Az állandó fagy birodalmában ősi vírusok és baktériumok várnak a kiszabadulásra, az éghajlat változása pedig a betegségeket terjesztő szúnyogoknak is kapóra jöhet – gondoljunk csak a Magyarországon közelmúltban megjelent Zikát hordozó rovarokra.
Mivel sokak szervezete még nem találkozott a távoli tájakról származó, valamint az évezredek óta szunnyadó betegségekkel, az ismeretlen kórokozók hatalmas pusztítást végezhetnek.
Kevesebb élelem, több háború
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék termesztésére használható területek is zsugorodni fognak, miközben a népesség a becslések alapján továbbra is növekedik.
2100-ra 5 Celsius-fokos felmelegedés mellett a maihoz képest 50 százalékkal kevesebb gabona áll majd rendelkezésre, igaz, a populáció ekkorra 50 százalékkal fog emelkedni.
Idővel egy másik jelentős tápláléklelőhely, a tenger is kiapad. A tengerszint emelkedése, a víz felmelegedése, valamint az óceánok szennyezése miatt számos fontos óceáni ökoszisztéma kerülhet veszélybe, ez pedig súlyos hatással lesz a halászatra.
Nem meglepő, de az átalakuló világban a gazdasági összeomlásra is komoly az esély – egyes becslések szerint egyetlen Celsius-foknyi növekedés a GDP 1,2 százalékos visszaeséséhez vezet. Az éghajlatváltozással járó gazdasági gondok, a migráció és az élelmiszerhiány pedig a világon dúló háborúk számát is megemeli.
Egy korábbi kutatás szerint, minden fél Celsius-foknyi melegedéssel 10-20 százalékkal nőhet a fegyveres konfliktusok száma. Egyes szakértők szerint már napjainkban is érzékelhető a globális felmelegedés háborúkra gyakorolt hatása: néhány kutató úgy véli, hogy a szíriai háború egyik oka épp a klímaváltozással kapcsolatos aszály és élelmiszerhiány.
Bár a párizsi klímaegyezmény betartása némiképp csökkenthetné a globális felmelegedés negatív hatásait, az Egyesült Államok visszalépése az egész emberiség sorsát megpecsételheti.
0 Megjegyzések