Korábban Ukrajnában és Grúziában, nemrég pedig a Balkánon is sor került olyan tüntetéshullámra, amely olykor erőszakba, középület-foglalásokba is torkollott; az ebben szerepet vállalók pedig a többi közt az amerikai kormány, illetve Soros György üzletember (képünkön) támogatottjai voltak.
Viktor Juscsenko ukrán elnökjelölt támogatói „elfoglalták Kijev belvárosát, középületeket szálltak meg, a város fő sugárútján és főterén állították fel sátraikat, megtagadva, hogy feloszoljanak, amíg jelöltjüket elnöknek nem nyilvánítják”, írta 2004 novemberében a kijevi „narancsos forradalomról” beszámolva a brit liberális The Independent.
Egy évvel korábban, a „rózsás forradalom” keretében a Mihail Szaakasvili, a később hatalomra jutott elnök vezette tüntetők a tbiliszi parlamentbe is betörtek. Soros Szaakasvilit támogatta, egy grúz képviselő szerint a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa 42 millió dollárt költött Eduard Sevardnadze megbuktatására.
– Nagyon örülök és büszke vagyok arra a munkára, amit az alapítvány a grúz társadalomnak a későbbi rózsás forradalomra való felkészítésében végzett, de az alapítvány, illetve az én személyes szerepemet nagyon eltúlozták – mondta utóbb Soros.
Most a Balkánon is hasonló szervezkedést látnak a Sorossal szemben állók.
– Nemcsak Magyarországon hasonlít a helyzet a jelenlegi macedón történésekhez, Szerbiában és Törökországban is ugyanez történik – mondja el a PestiSrácok videoriportjában Nikola Srbov, a Stop Operation Soros (SOS) szervezet alapítója. Hozzáteszi, „ezek az országok éppen a migránsok útvonalán találhatók. Azért akarják ezeket az országokat destabilizálni, hogy a menekültek könnyen áthaladjanak e területeken.”
– Erőszakos tüntetéseket szerveztek, és Soros György által pénzelt civil szervezeteket használtak fel, hogy támadásokat hajtsanak végre hivatalok és műemlékek ellen. Festékeket dobáltak, nemzeti emlékeket támadtak meg – mondja a riportban Macedóniáról szólva Cvetin Chilimanov, a SOS alelnöke.
0 Megjegyzések