Az Európai Uniónak a posztkommunista országokkal 2004-ben történt felduzzasztása után –, hogy a nyugati érzésekhez hűen fejezzük ki magunkat – végre a korábbi próbálkozásoknál nagyobb médiavisszhanggal került terítékre az a panasz, miszerint a külföldi kézben lévő multik szupermarketjeiben jobb minőségűek a nyugati országokban árult egyes élelmiszeripari és egyéb termékek, mint az ugyanolyan csomagolású, térségünkben eladott hasonmásaik.
A magyar, szlovák, cseh és a többi közép- és kelet-európai vásárlók ezt már évtizedek óta tudják. Nem pillanatnyi elmezavarukban járnak ki sokan, s akár rendszeresen Ausztriába vagy Németországba, hogy a jobbat és igen sokszor az olcsóbbat vegyék meg, legyen az halkonzerv vagy mosópor, az ugyanazon multik hazai kínálata helyett.
Egyszerűen érthetetlen, hogy ez az aljas és egészségre akár káros gyakorlat folytatódhat az Európai Unión belül. Brüsszel szinte géppuskákat fordít Magyarország ellen a felsőoktatás terén, ami a tagországi szuverenitás körébe tartozik, miközben még az sem kötelező ennek a multinacionális óriásvállalatok lobbinyomása alatt tevékenykedő tömbnek, hogy kötelezően előírják az élelmiszerek ország szerinti eredet megjelölését.
A megtévesztő multigyakorlat elleni lázadást 2011 áprilisában kezdte a Szlovák Fogyasztók Szervezete, amely igen alapos vizsgálatot végzett e téren, megvizsgálva nyolc uniós tagország szupermarketjeiben található élelmiszerek egész sorát. A nyolc ország: Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária. Kiderült, gyakorlatilag egészségrontó szemetet adnak el a „proli” országokban. Így például a Coca-Colát kristálycukor helyett folyékony glükózzal édesítik a lenézett nemzetek vásárlóinak. Annak idején egy osztrák lap idézte Szabó Ibolyát, a Coca-Cola Europe egyik vezető kommunikációs menedzserét, akit a pozsonyi elemzés „meglepett”. Hogyne.
A vizsgálat nyomán a szlovákok az Európai Bizottságnál emeltek panaszt és őket több ország támogatta, így például a csehek és a bolgárok.
John Dalli, a fogyasztók egészségéért és védelméért felelős uniós biztos már akkor elmondta, a vállalatok joga eldönteni a termékek összetételét, csak a címkén fel kell azt tüntetni. Természetesen. Hiszen ez a közösség az emberek, a tőke, az áruk és a szemetek szabad áramlásának az egyesülése. Idén, február idusán azután újra kirobbant ugyanez a botrány, amiről a Magyar Idők ezzel a címmel tudósított: „Élelmiszeripari hulladékot sóznak ránk a multik.” Volt olyan magyar politikus, aki ezt nevezte a legnagyobb botránynak. A visegrádi országok emiatt az Európai Bizottsághoz fordultak.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter március 6-án Brüsszelben jelentette ki, hogy „vérlázító”, ami e téren történik, és hogy elfogadhatatlan, miszerint egyes cégek másodrendű uniós állampolgároknak tartják a kelet-közép-európai lakosokat. A nyugati sajtó az ügyről igen sokat cikkezett, idézve a multikat, akik szerint ők a világért sem diszkriminálják a „kelet-európai országok” fogyasztóit, csak igyekeznek a helyi ízlésnek megfelelő árukat értékesíteni. A hazai balliberális sajtó természetesen azonnal az általuk zsigeri szokásaik szerint lenézett magyar fogyasztóknak ment neki, a multik oldalán szökdécselve.
Mint az Index, amely „Tényleg bóvlival etetnek, vagy csak újabb ködszurkálásba bonyolódunk a multikkal?” címmel eresztett el kilenc nyomtatott oldal terjedelmű apológiát e drága multik mellett. A cikkben saját tesztjeiről is beszámolt. És mit gondolnak, mit állapítottak meg? Hogy hülyék a posztkommunista országok vásárlóinak százezrei, akik rendszeresen járnak át nyugatra vásárolni, mert bizony saját kóstolási eredményeik mindezzel ellentétesek.
Azt az indexesek nem írták meg, vajon Persil mosóport is vettek-e szájukba, mert azon magyar háziasszonyok szerint, akik ugyanazon csomagolásban lévő mosószerüket Ausztriában vásárolják, bizony nagy a különbség a nálunk forgalmazott, fehéríteni leginkább elfelejtő por kárára. A balliberális média mellett a magyarországi Márkaszövetség, majd az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége is kiállt a szemétgyártók mellett. Ők is azt visszhangozták, félreértés, hogy silányabb termékekkel etetnek bennünket a multik, mert az esetleges összetevőbeli különbségek az eltérő nemzeti ízlések kiszolgálását jelentik, az érzékszervi eltérések pedig adódhatnak a tesztelt termékek lejárati idejéből vagy másféle tárolásából is.
Hogy a V4-ek mostani felhorgadásából valóban lesz-e valami, nem tudható. Egy londoni buki talán inkább tenne a pesszimizmusra, azaz arra, hogy a pár hónappal ezelőtti nagy lendület majd ismét a teknősbéka opciót veszi fel, holott tíz és tízmilliók becsapásáról, egészségrontás bűncselekményéről és megalázásáról van szó.
Az ember azért hajlamos abszurd helyzetekben abszurd megoldásokon fantáziálni. Így arról, vajon, mi történne, ha a kérdés rendezését egy olyan emberre bíznák, mint Rodrigo Duterte, a saját országában szupernépszerű Fülöp-szigeteki elnök. Ideiglenes budapesti állomáshelyére érkezte utáni talán ötödik percben kötelezné a multikat, hogy azonnal helyezzék ki minden, a „magyar ízlésnek” megfelelően összeállított multitermék mellé e multik nyugati országokban lévő szupermarketjeiben forgalmazott termékeit, németországi áron.
Azzal a külön figyelemfelhívó címkével, hogy „Ez a termék a burgenlandi magyarok szája íze szerinti”. Majd esetleg interjút is adna lapunknak, amelyben egyebek mellett kifejthetné, „Mit képzelnek ezek a barmok? Tényleg azt hiszik, hogy bárki elhiszi, amit mondanak? Hogy az Ausztriában, Németország vagy Angliában dolgozó magyarok hazajárva vinnék maguknak vissza e multik Magyarországon forgalmazott, állítólag a magyar ízlésnek való szemetét?”
De hát, mint tudjuk, Duterte egy kegyetlen, antidemokratikus vadember, aki drogkereskedőket öl halomra, nem fogad el leselejtezett amerikai harci eszközöket, és helyette inkább drága orosz vagy kínai fegyvereket vesz, mert ő nem cicózik a terroristákkal, mint mondta. Hogyan is éneklik a Fülöp-szigeteken is népszerű Csárdáskirálynőben? „Álom, álom, édes álom”. Még jó, hogy eszünkbe jut a rögtön felhangzó balliberális kórus: tiszta ciki egy ilyen giccsre hivatkozni.
Mi is Duterte telefonszáma?
0 Megjegyzések