Rémisztő dologra figyeltek fel a tudósok az űrben! Úgy pusztulhat el a föld, hogy még a riasztás kiadásra sem jut idő

A szupernovák akkor jönnek létre, amikor egy csillag az élete végéhez ér, és haldokolni kezd. Ezek tulajdonképpen hatalmas robbanások, amelyek komplett galaxisokat és bolygókat égethetnek el, miközben végigsöpörnek a végtelen űrön.

De jogosan vetődik fel bennünk a kérdés: vajon van valahol egy haldokló csillag, amelyik túl közel van a naprendszerünkhöz? Annyi bizonyos, hogy a világűr veszélyes hely. Körülbelül 50 évente a mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben is elpukkan egy-egy csillag, és szupernóva lesz belőle.

A felszabaduló energia kitörését úgy tudjuk leginkább érzékeltetni, hogy hirtelen egy olyan hullám söpörne végig, amilyet a mi Napunk egymillió év alatt hozna csak össze. Tehát nem kell hangsúlyozni, ha a csillag túl közel robban, simán elpusztítja az életet a Földön. De mégis milyen közel kellene lennie ehhez?

A csillagászok számításai szerint körülbelül 50 fényévnyi átmérőjű körön belül vagyunk biztonságban – az elképzelések szerint. Ez huszonhétszer nagyobb, mint a Naprendszer átmérője. Ha ezen belül durranna el egy csillag…el lehet képzelni, mi történne.

Az ötven fényévnyi zóna biztonságosnak tűnhet, ha nem tudnánk, hogy jelenleg nagyobb veszélynek vagyunk kitéve, mint gondolnánk. A Föld ugyanis éppen egy nagyjából mogyoró formájú, úgynevezett Lokális Buborékon (nem vicc, Local Bubble), ilyen felhőszerű gázbuborékon halad át. Ez a gázbuborék a tudósok szerint úgy 10 millió évvel ezelőtt keletkezhetett, amikor több szomszédos csillag szupernóvává alakult át, a maradványuk ionizált anyaga pedig a robbanás után létrehozták a Local Bubble-t. A Lokális Buborék normál esetben teljesen ártalmatlan.

Csakhogy a legújabb kutatások szerint a Local Bubble összetevői felerősítik és megsokszorozzák egy szupernóva veszélyességét, főként a Földet ért sugárzás tekintetében. Legutóbb feltehetően 1,7 és 3,2 millió év közé teszik, hogy egy ilyen sugárzás beterítette a bolygónkat. Akkor a robbanás 325 fényévre történt (6 és félszer nagyobb távolságra a biztonsági zónánál), de így is éreztette a hatását. Óceánjaink fenekét beterítik annak a távoli csillagnak a magjából származó a vasmolekulái.

Tehát most jóval nagyobb az esélye egy szupernóva-veszélynek, mint korábban. Talán csak az vigasztalhat minket, ha ez neadjisten megtörténne hozzánk túl közel, a robbanás mindennél fényesebb és világosabb lesz, s még a Napot is túlragyogja. Mire a robbanás eléri a Földet, már belegondolni se lesz nagyon időnk!