A hétvégi londoni merénylet – akárcsak a két héttel korábbi, manchesteri robbantás a brit választási kampányra is rányomta bélyegét: egy rendezvényen Theresa May azt mondta, minden eszközzel fel kell ruházni az angol hatóságokat, hogy felléphessenek a terrorizmus és a szélsőségek ellen – a témában Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő szólalt meg az M1 Ma Reggel című műsorában.
A szakember szerint a választási harc legfőbb kérdése nem más, mint „Brexit vagy biztonság" – az előbbi kedvez, az utóbbi hátrányt jelent May számára. Riporteri kérdésre adott válaszában Nógrádi György elmondta: véleménye szerint hiba volt 50 lövéssel leteríteni a hétvégi merénylet három elkövetőjét, ugyanakkor ő Budapestről nyilván képtelen megítélni a brit rendőrség és titkosszolgálat munkáját.
50 lövés, 1 nagy hiba
A lakosság persze elégedett lehet, hiszen a tetteseket már a támadás utáni nyolcadik percben kifektették, így azonban már nem lehet belőlük információkat kinyerni – a szakértő szerint egy ártalmatlanítást követő kihallgatás célszerűbb lépés lett volna, ám a brit hatóságok az utóbbi időben – korábban meg nem szokott módon – hibát hibára halmoznak.
„London egy multikulti város, amiből kevés van Európában" – emelte ki Nógrádi, mely tényt Sadiq Khan, a metropolisz tavaly megválasztott polgármesterének pakisztáni származása is remekül alátámasztja. A hivatalos adatok szerint jelenleg 20 ezer szélsőséges személy, köztük 3 ezer terrorista él Nagy-Britanniában – hogy ezek körében 400 olyan dzsihadista is meghúzódjon, akinek kilétéről Khan mit sem tud, az „teljesen hihető", elvégre egy efféle városvezetőnek elsősorban a közlekedéssel, egészségüggyel és a gazdasággal kell foglalkoznia. Ezt a gyakorlatot természetszerűen felülírja egy merénylet, ám a szakértő biztos benne, hogy szimpatikus nyilatkozatai miatt az emberek döntő része meg fogja bocsátani neki az ügyben szükségesnek gondolt kompetenciájának hiányát.
Lakás, asszony, autó – miből?
A másod-, harmadgenerációs bevándorlók szülei döntő részben brit gyarmatokról érkeztek a szigetországba, ahol alsó szintű munkát végeztek: utcát sepertek, szolgálónak álltak és így tovább. Ennek következtében képesek voltak megélni egy bizonyos életszínvonalon, ami a leszármazottainak már nem elegendő, a most Európába menekülőknek pedig ezen túlmenően is kifejezett vágyaik vannak.
A harmadik világ fiataljait úgy engedik útnak az öreg kontinens felé, hogy három dologgal szédítik a fejüket: gyönyörű lakást, vonzó feleséget, fényűző kocsit és persze a mindezeket biztosító versenyképes állást ígérnek nekik, holott a beáramló migránsok nagy százaléka nem beszél nyelveket, nincs képesítése és jóformán semmihez sem ért.
Az ezekben a napokban is Európába érkezők radikalizálódásának esélye tehát jóval jelentősebb a másod-, illetve harmadgenerációs bevándorlóké. Az ügyben a biztonságpolitikai szakértő szerint mindössze a schengeni külső határok védelme jelenthet megoldást. „Akit ki kell toloncolni, azt toloncolják ki" – tette hozzá Nógrádi György, elvégre csak Németországból százezrek esnek ebbe a halmazba, akik az idő múlásával sajnos eltűnnek szem elől. „Könnyű lenne megmondani, mi lenne a jó, de a végrehajtás rengeteg akadályba ütközik."
0 Megjegyzések