Nincs valódi jogi kötőereje a Magyarországgal szemben szankciókat is kilátásba helyező európai parlamenti állásfoglalásnak
Ma kerülnek napirendre az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalási indítványok. Az EP április 26-án vitázott Magyarországról. A legtöbb bírálatot a felsőoktatási törvény módosítása és a civil szervezetekre vonatkozó törvénymódosítás miatt fogalmazták meg a képviselők, a vitában Orbán Viktor is felszólalt. A szociáldemokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a szélsőbaloldal (GUE/NGL) és a Zöldek közös indítványa elindítaná az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás előkészítését hazánkkal szemben. Ez egyebek mellett azt is lehetővé tenné, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát.
A javaslat szerint „rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot” hazánkban, így utasítják az alapjogi szakbizottságot (LIBE), hogy kezdeményezze a megfelelő eljárást annak érdekében, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel felszólítják a hetes cikkely szerinti eljárás megindítására a tagországok kormányait tömörítő tanácsot. Az indítványhoz több módosító javaslat is érkezett tegnapig.
A lengyel Jog és Igazságosságot (PiS) is soraiban tudó ECR-frakció hangsúlyozná, hogy az EU szuverén nemzetállamok közössége, és azt is beleíratná a dokumentumba, hogy az unió egységére nézve káros támadásokat indítani egyes tagállamok ellen ahelyett, hogy az Európai Bizottság a szerződések őrének szerepét töltené be. A francia Nemzeti Front elnöke, Marine Le Pen vezette ENF-frakció pedig egy terjedelmes, az akadémiai szabadságtól kezdve a homoszexuálisok helyzetéig, sok mindenért aggódó, erősen kritikus részt lecseréltetne arra az egyetlen mondatra, hogy az EP „teljességgel támogatja a magyar kormányt”.
A módosítók sorsát nehéz megjósolni, a baloldali állásfoglalást azonban szinte biztosan elfogadja a plénum. A többséghez 376 szavazat kell; a négy frakciónak együtt 360 mandátuma van, de számolhatnak a kiszavazó liberálisabb – luxemburgi, holland, skandináv – néppártiak és az olasz Öt csillag mozgalom szavazataival is, ez mintegy harminc pluszvoksot jelent.
A Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) is készített saját indítványt, amely kritikus ugyan, de jóval kevésbé, mint a baloldaliaké, és nem helyezi kilátásba az „atombombának” is nevezett 7-es cikkely alkalmazását. Az EPP a baloldali javaslathoz is adott be módosítót, eszerint felszólítanák a magyar kormányt, hogy törölje ki a határidőket a felsőoktatási törvény módosításából, és kezdje meg a tárgyalásokat a CEU ügyében.
„Az EP határozata egy politikai állásfoglalás, így a jogi kötőerő annak tekintetében értelmezhetetlen. A szocialista–zöld–kommunista szivárványkoalíció tervezete a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását sürgetné, és deklarálná, hogy Magyarországon tartósan és jelentős mértékben sérül a jogállamiság” – nyilatkozta lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
„Ez nemcsak tényszerűen cáfolható, de még a hazánkkal sok esetben indokolatlanul kritikus hangnemet megütő Európai Bizottság szerint sem igaz. Éppen az Európai Parlament plénuma előtt Magyarországról tartott vita keretében mondta el ugyanis Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke, hogy nem indítják meg sem a 7. cikkely szerinti eljárást, sem pedig a Lengyelország ellen folyó úgynevezett jogállamiság eljárást.
Az EP az ilyen politikai határozatok elfogadásával azt akarja megmutatni, hogy tényező, hogy igenis van súlya az EU intézményrendszerében. A tényleges hatás azonban éppen az ellenkező: minél több alaptalan és következmények nélküli határozatot fogadnak el, annál kevésbé veszik őket komolyan” – hangsúlyozta.
Forrás: magyarhirlap.hu
0 Megjegyzések