Érdekes tervről szavaz nemsokára az IAAF. Az augusztusi ülésen dönthetnek arról, hogy bizonyos, nem is kis kaliberű világcsúcsokat örökre eltöröljenek-e. Számos kritériumnak kell megfelelnie egy versenyzőnek, aki világcsúcsot teljesít, ám ha ezek hiányoznak, akkor azt a rekordot törölni szándékoznak. A régi rekordok helyett viszont nem lépne automatikusan egyet előbbre a jelenlegi második legjobb eredmény.
Az egyik alap tézis eleve az, hogy azok a világcsúcsok, amelyek után a leadott mintákat nem őriztek meg tíz évig és nem tesztelték őket újra, rögtön a kukában landolnak. Ez azért igazán érdekes, mert eleve csupán 2005 után kezdték ilyen hosszan megtartani a levett mintákat. Tehát rengeteg olyan ikonikus világcsúcs esne ennek áldozatául, amely korszakokat ölelt át és még ölelne is, ki tudja meddig. Ilyen például Paula Radcliffe maratoni futása, Jonathan Edwards hármasugrása, Florence Griffith-Joyner 100 és 200 métere vagy Hicham el Guerrouj 1500 méteres és mérföldes futása. De csemegézve az eredmények között eltűnne a manapság már szinte megfuthatatlannak tartott, Marita Koch egy körös vagy Jarmila Kratochvilova két körös eredménye is.
Emellett a feltétel mellett ott van több másik is. A világcsúcsot teljesítő sportolónak például át kellett esnie a rekord teljesítése előtti egy évben meghatározott számú ellenőrzésen, ami a korábbi évek megbízhatatlan jamaikai és kenyai dopping ellenőrzése miatt került a listára.Ha ez mind rendben van, azonban a sportoló bárhogyan megsérti a szabályokat, akkor is megfosztják a csúcstól.
A tervezet érthetően sokakban felháborodást keltett, Sebastian Coe, az IAAF elnöke azonban jó ötletnek tartja. Szerinte ez a helyes irány, hiszen mutatja, hogy tényleges lépéseket tesznek a doppingolás visszaszorításában. Svein Arne Hansen, az Európai Atlétikai Szövetség elnöke is hasonló véleményen van. Ő azt mondja, a rekordokra szükség van, de ha senki nem hisz a valóságukban, akkor értelmetlenek. Jó pár korábbi világcsúcs pedig annyival megelőzte korát és még ma is elérhetetlen, hogy nehéz reálisnak tartani.
Pár érintett is megszólalt az ügyben. Paula Radcliffe, akinek hihetetlen maratoni eredményét fenyegeti a veszély, azt nyilatkozta, ez nem lenne sportszerű mivel jó pár olyan világcsúcsot is törölnének, ami feddhetetlen és tiszta. Jonathan Edwards rekordja is jóval 2005 előtti, azaz a 18.29 m is a múlté lenne. Az ugró is nem tetszését fejezte ki, hozzátéve, hogy ezzel az akcióval szerinte épp az ellenkező célt érné el a szövetség. Azt mondja, ez még inkább aláásná az atlétikába vetett hitet és még jobban megkérdőjelezné a sportágba vetett bizalmat.
Augusztus messze van még, addig valószínűleg rengeteg vita és megbeszélés előzi majd meg az ügy tényleges tárgyalását. Az tény, hogy jó pár világcsúcs olyan magaslatokban járt és jár, hogy a mai sportolók néha még álmukban sem gondolnak a megdöntésükre. Természetesen lehetünk jóhiszeműek és naivan gondolhatjuk, hogy egyszerűen annyival jobbak voltak azok a sportolók, mint manapság. Hiszen ki gondolna rosszat Bob Beamonról, pedig a távolugrás világcsúcsa is űr eredménynek számított anno és még utána nagyon sokáig. Ugyanakkor ez két élű dolog. És éppen ez a megközelíthetetlenség ébreszti a kételyt is. Ha valaki ennyire megelőzi a korát az könnyen lehet gyanús és onnan már csak egy lépés a csalás gyanúja. Vékony a határ és az nem elvetemült ötlet, hogy valamit kezdeni kellhet ezzel a helyzettel. Ugyanakkor talán nem ez a legjobb megoldás. Bár pont Radcliffe rekordja is inkább a gyanús, mint a korszakos és tehetséges sportoló által futott idő, de abban igaza van, hogy ezzel azokat az eredményeket is eltüntetik, amik ténylegesen klasszikus csodái az emberi teljesítménynek. Megoldás egyelőre nincs, talán augusztusban sem lesz, de bízzunk a salamoni döntésben – már ha ebben a helyzetben egyáltalán létezik olyan.
Forrás: hosszabbitas.hu
0 Megjegyzések