A nyolcoldalas dokumentum címe nem hangzik túl izgalmasan: „A német kormány állásfoglalása az Európai Unió 2020 utáni kohéziós politikájáról”.
A német gazdasági minisztérium által készített és a Spiegel című lap online változata által megszerzett állásfoglalás azonban nagyon is izgalmas – főleg nekünk. Hivatalosan is felveti ugyanis azt az ötletet, hogy az uniós támogatásokat hozzá kellene kötni az alapvető jogállami értékek betartásához.
Az elképzelés aktualitását az adja, hogy egyrészt a jelek szerint Berlinben is kezdik felismerni, hogy az eddig felvonultatott uniós eszközök teljesen hatástalanok a magyar és a lengyel kormánnyal szemben, azaz a nemrég az Európai Parlament által indított, hetes cikkely szerinti eljárásnak sincs gyakorlati esélye, hogy célba érjen. Úgy látják, az egyetlen dolog, amivel meg lehet fogni Varsót és Budapestet, az a pénz.
Márpedig ha pénz, akkor most kell vele foglalkozni, most készítik elő ugyanis az EU következő, 2020 utáni hétéves költségvetését. Amelyet amúgy is alaposan át kell szabni, hiszen akkor már nem lesz az unió tagja az egyik legfontosabb nettó befizető, Nagy-Britannia.
A fent hivatkozott dokumentum szerint ezt a lehetőséget szeretnék most kihasználni azok az európai politikusok (és persze a mögöttük lévő választók), akiknek elegük van abból, hogy az adófizetőik pénzeiből olyan kormányokat támogatnak, amelyek aztán ellenük kampányolnak és folyamatosan bírálják, kioktatják őket. Azt, hogy valahogy be kellene vetni az uniós pénzeket a renitensek megfegyelmezéshez – legyen szó nemcsak jogállami normákról, de menekültek elosztásáról is –, nem áll messze az új francia elnöktől és a brüsszeli bizottságtól sem. Még az olyan, Orbán Viktorhoz közelálló politikus, mint a bizottság német keresztény demokrata költségvetési biztosa, Günther Oettinger sem zárkózott el az ötlettől.
Ám mégis nagyobb esélye van annak, hogy ebből a tervből sem lesz semmi. Először is: az állásfoglalás készítője, a német gazdasági minisztérium a kisebbik koalíciós partner, a magyar kormánnyal szemben sokkal ellenségesebb szocdemek tárcája. A kancellár, Angela Merkel jóval óvatosabb szokott lenni ebben az ügyben, márpedig a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint Merkel kancellársága a szeptemberi választások után is biztos, a szocdemek kormánytagsága kevésbé.
De a javaslat igazi gyenge pontja, hogy a költségvetést egyhangúlag kell elfogadniuk a tagállamoknak. Az új szabályokra tehát a magyaroknak és a lengyeleknek is rá kellene bólintaniuk, ami teljesen valószínűtlen. Ebből a szempontból az egész nagyon hasonló a hetes cikkely miatti eljárásra.
Vagyis az egész leginkább megint csak arra jó, hogy a nyugati országok vezetői éreztessék elégedetlenségüket a magyar és lengyel vezetőkkel szemben. Leginkább, de azért nem teljesen. A terv is mutatja, mennyire foglalkoztatja a nyugati vezetőket a magyar és a lengyel helyzet, és bár a két kormány a vétójogával nyilván meg tudja akadályozni, hogy ezek a feltételek belekerüljenek a költségvetésbe, de ezzel egyszersmind ürügyet adhat a gazdagabb tagországoknak arra, hogy minél kevesebbet fizessenek be a közösbe.
A javaslat első nyilvános vitája a jövő heti miniszteri csúcs lesz Máltán; a németek máris nagy asztalcsapkodásra számítanak.
0 Megjegyzések