Na, ez az a hely, ahová normális ember nem szeretne kerülni, nekem egy véletlen folytán mégis sikerült…
Nem is kellett több, megvettem a jegyet anélkül, hogy jobban utánanéztem volna az eseménynek. A helyszínre érve jött az első sokk: a következő vendég Hajós András. Aztán nem sokkal később a következő mélyütés: a két házigazda Bakács Tibor „Settenkedő” és Para-Kovács Imre. Senkinek nem kell őket bemutatni, vagy elmagyarázni az ideológiai hovatartozásukat.
Innentől kezdve nagy meglepetés már nem ért. Bakács és Para-Kovács önálló estje kezdődött, ahol Dolák-Saly vagy nem jutott szóhoz, vagy ha igen, biztos, hogy nem engedték végigmondani, amit akart.
A kezdő momentum rögtön az volt, hogy a Klubrádió fenegyereke a fotelban szétfolyva, magára erőltetett lazaságnak hitt nyegleséggel feltette a kérdést a vendégnek, hogy buzi-e. Aztán a választ meg nem várva folytatta: „azt mondtad, hogy ha nem árulom el, hogy buzi vagy, akkor a műsor után leszopsz..” Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a közönség soraiban ült Dolák-Saly tízéves kislánya is. És minderre jött a megoldás: „Ez van, ha nem politikáról beszélünk.” Csak azt hagyta ki, hogy politikáról is kizárólag ebben az alpári, gusztustalan stílusban képesek beszélni.
Az est folytatása ugyanebben a hangulatban folyt, a két műsorvezető saját magát produkálva beszélt a semmiről, persze a semmit is képesek voltak feltölteni politikai tartalommal. Para-Kovács még azt is elmondta, hogy ez igazából róluk szól, csak azért hívnak meg valakit, mert miattuk senki nem jönne el. Ez még akár vicces is lehetett volna, ha nem lenne igaz.
A nihilizmus csúcsaihoz értünk már fél óra elteltével. A mindenkit elfogadó, de ugyanakkor senki mást meg nem tisztelő, csak saját magát figyelembe vevő liberális emberkép tökéletes megtestesítéseként, húsz perc elteltével Para-Kovács úgy döntött, hogy a továbbiakban figyelmen kívül hagyva saját vendégét és, hogy az mit beszél, felveszi ölébe kutyáját és a másik kettőtől elfordulva elkezdi buzerálni azt.
A folyamatos káromkodásról ne is beszéljünk, mert gondolom az is hozzátartozik a szabadossághoz és az általános emberi jogokhoz, amelyeket ezek a szegény liberális gyerekek csak ezekben a liberális fészkekben élhetnek meg és élhetnek ki.
Részemről a harmadik „f.szsz.opó” után álltam fel és távoztam fél óra után az amúgy három órásra tervezett beszélgetésről.
Van még lejjebb?
Székely Réka
Forrás: A balliberális fészek mélye
0 Megjegyzések