Elmúlt az időszak, amikor vidékre vitték a gyerekeket a magyar családok, hogy a pihenés során a falusi állattartással és hagyományokkal ismerkedjenek. A megkérdezettek szerint szükség lenne fejlesztésre, de nem könnyű pályázni.
– Sokan kapnak cafeteriát, s felkapták a wellnesst a vidékkel szemben – mondta Miszlang Jánosné Ágnes, a szennai Ágnes Vendégház tulajdonosa, aki férjével együtt az elsők között volt a megyében, akik falusi turizmusba fogtak. – Ugyan csurran-csöppen vendég, de elmúlt az a világ, amikor eljöttek Budapestről vidékre a kisgyermekes családok, hogy lásson a gyerek csirkét vagy kakast. Nem tudtunk sajnos nagyobb beruházásokat véghez vinni, s kialakítani egy simogatóudvart vagy hasonlót. Néhány tyúkot tartunk csupán, s van egy kertünk, ahol megtermeljük a zöldségeket, melyeket felhasználunk a vendéglátásban. Ami nekünk van, azt főként a saját kezünk által teremtettük meg – jegyezte meg. A szennai vendéglátók korábban sikeresen pályáztak egy nyitott kerti házikó (filagória) megépítésére, s bár lenne pályázati lehetőség most is, a kikötések miatt nem tudnak élni vele - írja a sonline.hu.
A Szép kártya megjelenése óta kevés magyar pihen falusi vendégházban
Maronincsné Novográdecz Katalin, a berzencei Aranypatkó Lovasudvar és Vendégház tulajdonosa úgy véli, sok ember kikerült egy most elérhető pályázati lehetőségből, mert aki nem őstermelő vagy mezőgazdasági vállalkozó, vagyis jövedelme 50 százaléka nem mezőgazdasági bevételből származik, az nem is nagyon pályázhat. – Lovagoltatással foglalkozunk, van egy kisebb fenyőültetvényünk, s néhány cicát, kutyát tartunk a vendégek kedvéért – mondta. – Eddig egyszer sikerült eredményesen pályáznom, de még számos dologra fordítanék. Például felújításra is, ám sok mindent elképzeltem ahhoz, hogy mivel tudnánk még idevonzani a turistákat. Gondolkodtam teniszpályában, fedeles lovaspályában is. Hiszen nem tudunk akkora profitot termelni itt a faluban, mint azokon a helyeken, ahol a szállásadók közvetlen közelében van például egy termálfürdő vagy különleges látnivaló. A vendégkörünk nagy része Ukrajnából, Szlovákiából érkezik, s egy kevés Ausztriából és Szlovéniából. Amikor üdülési csekk volt, a bevételeink kilencven százaléka abból származott. Csaknem elfogytak a magyar vendégeink a Szép kártya megjelenése óta, amit inkább a wellness szállodákban használnak fel.
Fejlesztésre lenne szükség a plusz szolgáltatásokhoz
Ugyan van benne ráció, hogy a nyugati (külföldi) mintához hasonlóan különféle programokat kínáljanak a falusi turizmusban például a mezőgazdasági tevékenységek megismertetésére, ám ehhez jelentős fejlesztésekre volna szükség a megkérdezettek szerint. Maronincsné Novográdecz Katalin elmondta: nem ismer olyan gazdát Berzence környékén, aki a mezőgazdasági tevékenysége mellett foglalkozna szállásadással, vendéglátással is.
Nem csak vendéglátással, de termékek értékesítésével is foglalkoznak a vendégházak
A megye hátrányos helyzetű apró településeinek legtöbbször a falusi turizmus az egyetlen kilábalási lehetősége Darabos Zsuzsanna, a Somogy Megyei Falu-Turizmus Szövetség titkára szerint. – A vendégházak üzemelteltetői nemcsak szálláshelyek kiadásával foglalkoznak, többen igyekeznek különböző termékeiket is értékesíteni – mondta. – Így például tojást, húst, helyben termelt zöldségeket, gyümölcsöt, s az azokból készített termékeket, lekvárokat. Minőségi szolgáltatásokat nyújtanak a somogyi falusi vendéglátó helyek, hisz nagy többségük négy napraforgós minősítéssel rendelkezik, ami a szállodáknál a négy csillagos besorolást jelenti.
Úgy fogadják a vendéget, mintha csak hazajönnének
Darabos Zsuzsanna szerint a pályázatok azoknak kedveznek, akik önerővel rendelkeznek. Az új vendégfogadó porták sokszor valamilyen budapesti nagy kft. fenntartásában működnek, s gyakorlatilag nincs személyes kapcsolatuk a vendéggel, akiket általában az intéző fogad. A régi kisebb családi porták arra törekedtek, hogy úgy fogadják a vendégeiket, mintha csak rokonságba vagy hazajönnének. Sokkal személyesebb volt a kapcsolat.
0 Megjegyzések