Előkelő vendéget köszönthettek szombaton Besenyszögön: India magyarországi nagykövete, Rahul Chhabra és felesége, Madam Kavita Chhabra látogatott el a kisvárosba. A barátságos, vidám házaspárral mi is megittunk egy pohár vörösbort, hogy közben kifaggassuk itteni életükről.
– Elárulunk egy titkot: fogalmunk sem volt, merre van Besenyszög. Egyik kollégánkat kértük meg, hogy vegyen elő egy térképet és mutassa meg rajta, merre van ez a település, hová kell jönnünk. Elbűvölő kisváros amúgy – nevetnek ránk a vendégek.
A Madam (így szólítja mindenki) csodaszép száriban, férje is hagyományos indiai ruhában érkezett. Meg is dicsérjük színes öltözéküket.
– Azért ne higgye, hogy mindennap ebben járunk. Simán felvesszük a farmert meg a pólót! – szalad fülig a szájuk. A diplomata házaspár rendkívül barátságos és jókedélyű. Mint kiderül, igazi világpolgárok ők, munkájukból adódóan bejárták a fél világot.
– Amikor Magyarországra érkeztem, nem tudtam, mire számíthatok itt, nem ismertem ugyanis az országot – meséli a Madam, aki másfél évvel ezelőtt érkezett Budapestre férjével.
– Azt hallottam, a magyarok zárkózottak, de ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaltam: nagyon is kíváncsiak Indiára! Olyannyira, hogy még azt is igénylik, hogy indiai nyelv- és táncfolyamot indítsunk a nagykövetségen. A dolgozóink pedig nem a munka, sokkal inkább India miatt dolgoznak nálunk.
Kiderül, másfél év alatt keresztül-kasul bejárták hazánkat. A kedvenc helyük Budapest és Szentendre. No és a termálfürdők, amely szerintük hazánk legnagyobb kincse.
A házaspár Panjab környékéről származik, Észak-Indiából. A férj szülei Pakisztánból jöttek át, amikor kettéosztották Indiát. Bázisuk azonban Új-Delhiben található. Érdekes, hogy nyelvükön nem különböztetik meg az „otthon” és a „ház” kifejezést. Így amikor arra vagyunk kíváncsiak, hová mennek haza, azt válaszolják: Budapestre. Mert mindig ott van az otthon, ahol éppen vannak.
– Persze, amikor családi összejövetelről van szó, azt legszívesebben Új-Delhiben szervezzük meg. Ha egyszer megöregszünk és már nem dolgozunk tovább, akkor ott fogunk letelepedni...
Beszélgetés közben is ott a közelünkben a vörösboros pohár, nem hagyhatjuk ki a kérdést: jók-e a magyar borok?
– De még mennyire! Állítom, jobbak, mint a franciák! Ott is volt posztom, van tehát összehasonlítási alapom – bólogat a diplomata, aki megsúgja, több borvidéket is meglátogatott már, ellenben Szekszárd kimaradt, ezt sürgősen pótolni kell. Még mielőtt azt hinnénk, hogy az indiai hölgyek egy csöpp alkoholt sem isznak, Kavita Chhabra gyorsan elmondja, bizony, ő sem utasítja vissza a jó kis magyar borokat. És persze a magyar ételeket is élvezettel kóstolgatja.
Egyedül a lángossal nem tudott megbarátkozni, az túlságosan zsíros neki. Furcsa, hogy a Túró Rudit nem ismerik viszont, erről itt, Besenyszögön hallottak tőlünk először. Kérdésünkre, szokott-e a Madam magyar ételeket főzni, határozott nem a válasz.
– Ugyan, miért is főznék magyar ételeket, amikor itt mások sokkal finomabban elkészítik?! Majd ha elmegyünk innen vissza Indiába, Új-Delhibe, akkor szépen előveszem a magyar szakácskönyveket és kipróbálom a recepteket.
Indiai délutánt tartottak
Az indiai diplomata és párja egy besenyszögi pályázat záró akkordjára érkezett. A pályázat a roma kultúra bemutatásáról szólt. Mivel a romák annak idején Indiából érkeztek, így kapott meghívást a nagykövet és ezért is rendeztek indiai délutánt a településen. A nagykövetség munkatársai egy hagyományos indiai desszerttel és indiai teával is kedveskedtek a jelenlévőknek. A pályázatot lebonyolító csoport ugyanis úgy döntött, mindenkit meghív erre az alkalomra, akik részt vettek a munkában.
Forrás: szoljon.hu
0 Megjegyzések