Jogszerűen mondtak fel a debreceni MODEM ügyvezetőjének, de jár neki sérelemdíj

Egy sajtóinterjúban megsértette a fenntartó jó hírnévhez fűződő jogait a debreceni MODEM Nonprofit Kft. ügyvezetője, ezért a munkáltató jogszerűen mondott fel azonnali hatállyal; a fenntartó ugyanakkor szintén megsértette Kukla Krisztián jó hírnevét, így a felperes sérelemdíjra jogosult - állapította meg első fokon a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hétfőn.
Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője az MTI-nek azt is elmondta: az ítélet nem jogerős, a felek az ítélet kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezhetnek.

Az ügy háttere, hogy Antal Péter műgyűjtő 2006-ban haszonkölcsön-szerződést kötött a debreceni önkormányzattal, ennek jegyében az Antal-Lusztig-gyűjtemény 392 alkotását a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ épületében helyezték el. 

Az önkormányzat képviselő-testülete 2011-ben bízta meg Kukla Krisztiánt az ügyvezetői feladatok ellátásával. Három évvel később egy leltár során derült ki, hogy hiányzik két értékes festmény a gyűjteményből. 

Az eset után belső vizsgálat, önkormányzati ellenőrzés és büntetőeljárás is indult. Ez utóbbiban végül nem sikerült megállapítani a tettes kilétét, így az eljárást felfüggesztették. Készült egy vagyonbiztonsági audit is, amely az intézmény által megtehető vagyonbiztonsági intézkedésekre tett javaslatokat. 

Az önkormányzat pár hónappal később bejelentette, hogy megszünteti a MODEM Kft.-t, végül az intézmény a Déri Múzeum tagintézményévé vált. 

Kukla Krisztián munkaügyi pert indított a MODEM Kft. ellen, miután 2015. július 30-án, a munkáltatói jogokat gyakorló képviselő-testület úgy döntött: azonnali hatállyal megszüntetik a munkaviszonyát. A felperes kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, jogellenes volt a felmondás. Az alperes ugyanakkor kitartott amellett, hogy kellő joglapja volt az azonnali hatályú felmondásra. 

A felmondás öt pontban taglalta azt, hogy Kukla Krisztián milyen módon szegte meg súlyosan a munkaviszonyából származó kötelezettségeit. A tanács végül négy pontban azt állapította meg, hogy a felmondási indok nem alapos. Ugyanakkor 2015-ben egy sajtóinterjúban olyan kritikát fogalmazott meg az ügyvezető a fenntartóról, amely valóban sérthette a debreceni önkormányzat jó hírnevét. Ráadásul a vezető állású munkavállalók véleménynyilvánítási jogát a törvény még szigorúbban szabályozza, így ezt a felmondási indokot alaposnak ítélte meg a bíróság. 

A felperes számára ugyanakkor 300 ezer forint sérelemdíjat is megítélt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A polgármester ugyanis 2015. július 24-én a közgyűlésen úgy nyilatkozott, hogy Kukla Krisztiánnak komoly felelőssége van abban, hogy az önkormányzatnak 130 millió forint kártérítést kell kifizetnie az eltűnt képek miatt. A polgármester kijelentéséről az egyik debreceni hírportál is beszámolt, így Papp László nagy nyilvánosság előtt megsértette Kukla Krisztián jó hírnevét. Az ügyvezető büntetőjogi felelősségét ugyanis a rendőrségi nyomozás nem állapította meg, a polgármester nyilatkozatából pedig nem derült ki, hogy mire alapozza kijelentését.

MTI

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések