Finiséhez érkezett a 2018-as választási kampány, pénteken négy párt is megtartotta kampányzáró rendezvényét. Orbán Viktor a Rendszerváltással vont párhuzamot beszédében, az ECHO TV Napi aktuális című műsorának vendégei Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport ügyvezetője, Szajlai Csaba, a Figyelő főszerkesztő-helyettese és Szabó Dávid, a Századvég külügyi igazgatója erről is véleményt formált.
Szabó Dávid: Én azt emelném ki, hogy a lélektani helyzet az annyiban hasonlít, az 1989-eshez, hogy Magyarország bizonyos tekintetben visszanyerte önrendelkezését, szuverenitását. Úgy gondolom nem tudtunk vele úgy élni, mint ahogyan 2010 óta ez a kormány bővíti a mozgásterét az országnak.
2010 óta ezt a szuverenitást, önrendelkezést erősíti. Mindenképpen érdemes arra emlékezni, hogy 1989 előtt egy ugyanolyan igazodó, más központokból diktált nemzetközi politikát folytatott az ország, mint ahogyan 2002-2010 közötti időszakban, amikor szintén nem volt semmi más igazodó pontja a politikának, mint mindenféle külső szempontoknak, szereplőknek való megfelelés.
Szijjártó Péter is említette, a külpolitikának nem lehet az a célja, hogy a nemzetközi sajtóban jót írjanak Magyarországról, az egy pozitív mellékhatás, amikor ez megtörténik.
Én azt látom ebben az időszakban, hogy Magyarország nagyon tudatosan már 2010-től kezdve először is visszaszerezte a gazdasági önrendelkezését, az alkotmányos önrendelkezését, megerősítette az identitását és egy erősebb gazdaságra alapozva, különböző lépésekkel sikerült a szuverenitását visszaszerezni úgy, hogy a magyar külpolitika referencia pontja, amihez igazodunk visszakerült Brüsszelből, korábban Moszkvából Magyarországra. Ez egy olyan eredmény, amire minden közepes méretű állam, középhatalom törekszik. Egy ekkora államnak ez az alapvető cél – tette hozzá a Századvég külügyi igazgatója.
Szajlai Csaba: Nagy fegyvertény az, hogy a második és harmadik Orbán-kormány meg tudta teremteni pénzügyi stabilitást az állami pénzügyekben, költségvetésben, az államháztartásban ezzel együtt elkezdett növekedni a gazdaság.
Magyarországon olyan állapot alakult ki, amilyenre az 1980-as évek elején volt példa, hogy tulajdonképpen 0 százalékos lenne a deficit, ha a kormány nem költene.
A Figyelő főszerkesztő-helyettese hozzátette: a kormánynak egyébként célja, hogy 2020-ra 0 százalékos legyen a GDP arányos államháztartási hiány, amely elképesztő lenne, ha Magyarországon összejönne. Annyit termelünk, amennyit fogyasztunk nagyjából ennyi leegyszerűsítve.
Magyarországot most nem nagyon tudják támadni pont azért, mert senkinek sem érdeke az, hogy a pénzügyi stabilitást és a reál gazdasági növekedést negatívan befolyásolják.
- Ókori atombombák és csúcsfegyverek
- Nem tanultunk belőle? Felelőtlenül halmozzuk a hiteleket, csak nehogy rosszul jöjjünk ki belőle
- A választás tétje, hogy a magyar családokra, vagy a bevándorlókra kell-e a rendelkezésre álló pénzeket költeni
- Mit jelent Brüsszelnek a demokrácia? – „Brüsszel alig várja a kormány bukását”
0 Megjegyzések