Az ügyvéd leszögezte, hogy semmilyen, az ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tett K. Endre ügyében.
„2026. május 18-án a kormányülést követően Magyar Péter miniszterelnök a K. Endre kegyelmi ügy kapcsán azt mondta, hogy a kegyelmi kérvényt is nyilvánosságra hozzák, és ebből ki fog derülni, melyik ügyvéd készítette és jegyezte ellen a dokumentumot. Másnap a tiszás miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott, amelyben a közjogi tisztségével teljesen összeegyeztethetetlen, példátlan módon ügyvédellenes uszítást és hazudozást folytatott” – idézi fel az előzményeket Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd Facebook-oldalán tett közleményében.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője hozzátette, hogy ennek során Magyar Péter valótlanul jelölte meg őt a kegyelmi ügyben érdemi szerepet játszott, a kegyelmi kérelmet készítő ügyvédként – azáltal, hogy a nevére egyértelműen és közvetlenül utaló kifejezést használt. „Én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet/építészetet, érti, aki érti” – hangzott el a miniszterelnök szájából a sajtótájékoztatón Antoni Gaudí katalán építészre utalva.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője aznap kiadott egy közleményt, amelyben mindezt cáfolta és megvilágította a K. Endre büntetőügyében kifejtett ügyvédi tevékenységének a védői titokőrzési kötelezettség alóli részleges feloldás birtokában ismertethető részét. Az ügyvéd ebben egyértelműsítette, hogy mint egyéni ügyvéd védőként járt el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban.
Leszögezte, a kegyelmi kérelmet nem ő írta, nem ő nyújtotta be, semmilyen lobbitevékenységet nem végzett és semmilyen, az ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tett K. Endre ügyében.
A jelen posztban Gaudi-Nagy úgy fogalmazott: „A közjogi szerepéből teljesen kiesett, hivatali helyzetével személyes céljaiból visszaélő kormányfő ezután sem állt le erre irányuló felszólításom ellenére. Aznap a legnagyobb közösségi oldali profilján elhelyezett, majd a saját profilomon a közleményemhez fűzött hozzászólásban közölt üzenettel próbált nyomás alá helyezni és ezzel a védői titok megőrzésére vonatkozó ügyvédi kötelezettségem megszegésére rábírni”.
Hangsúlyozta, hogy Magyar Péter fenyegető megnyilvánulásai, az „udvari sajtójának” ezeket felerősítő csúsztatásai és ezek nyomán a személye elleni, „életellenes cselekményeket kilátásba helyező, válogatott gyalázkodások tucatjaiban megnyilvánuló internetes agresszió ellenére” az ügyvédi hivatásának szabályait nem szegte meg, és nem hátrált meg.
Bejegyzését azzal folytatta, hogy a „kormányfői ámokfutás” folytatása miatt május 20-án újabb közleményben jelezte neki, hogy „szövegértelmezési problémái vannak, az ügyvédi titokra vonatkozó jogismeret-hiányban szenved”, és felhívta a figyelmét a jogkövetkezmények elkerülése érdekében arra, hogy „olvassa el alaposabban egy joghoz értő szakember bevonásával” Gaudi-Nagy Tamás május 19-én este kiadott közleményét.
Az ügyvéd rámutatott, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal által május 22-én nyilvánosságra hozott dokumentumok egyike sem tartalmazza az ő nevét, ráadásul nem is szerepel benne semmilyen rá vonatkozó utalás, egyik sem hivatkozik semmilyen tevékenységére.
Kihangsúlyozza, hogy az 5. számú irat negyedik oldalának negyedik bekezdésében egyértelműen ott szerepel a május 19-i közleményben foglaltakkal egyezően, hogy K. Endre felesége terjesztette elő a kegyelmi kérelmet. K. Endre kegyelmi ügyi eljárásának történetét a 11. számú irat foglalja össze, dr. Gaudi-Nagy Tamás ebben sem szerepel.
Ezt követően a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke megköszönte a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy kiállt mellette május 21-én közleményben.