Ma került fel az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának honlapjára az a jegyzőkönyv, amely az ügyészségi beszámoló vitáját tartalmazza. A legfőbb ügyész először szólt a nyilvánosság előtt a Szőlő utcai ügy nyomozásáról, amelyben az eddig beszerzett adatok alapján politikussal szemben nem merült fel bűncselekmény gyanúja. Nagy Gábor Bálint szerint kimondottan hátráltatja a büntetőeljárás sikerét, hogy a különböző megnyilvánulásokban számtalan félreértés, félreértelmezés, csúsztatás vagy éppen kifejezetten valótlan állítás szerepel. Ezzel együtt megígérte, hogy az ügyészség minden törvényes eszközzel élni fog, hogy ebben az ügyben is kiderüljön az igazság.
Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának október 7-i ülésén, amelynek a jegyzőkönyve november 5-én került fel a testület honlapjára, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész részletesen válaszolt Cseh Katalin momentumos képviselőnek a Szőlő utcai javítóintézet nyomozására vonatkozó kérdéseire.
A legfőbb ügyész elöljáróban leszögezte, hogy minden elvével ellentétes, hogy most erről az ügyről beszél. Egyrészt azért, mert nem tárgya az ügyészség 2024. évi tevékenységéről szóló parlamenti beszámolónak, másrészt azért, mert egy folyamatban lévő ügyről nem célszerű beszélni, mert az eredményességét veszélyezteti.
Annak kapcsán, hogy mégis beszél az ügyről, szintén két oka van:
az elmúlt hetekben ez az ügy, részben érthető okokból, a közérdeklődés középpontjába került, ugyanakkor kifejezetten hátráltatja a büntetőeljárás sikerét, a valós tények feltárását az a körülmény, hogy a különböző megnyilvánulásokban számtalan félreértés, félreértelmezés, csúsztatás vagy éppen valótlan állítás szerepel.
Ezért jelezte, hogy tiszta vizet önt a pohárba.
Először igyekezett tisztázni, mit tekint az ügyészség az úgynevezett Szőlő utcai ügynek. Mint megjegyezte, az technikai kérdés, hogy adott ügyszám alatt hány ügy fut, hiszen az ügyeket lehet egyesíteni, elkülöníteni, vagy újabb ügyszámokat generálni. Ezért szerinte is nehéz meghatározni, hogy mi az ügy.
Az eljárás 2024 decemberében indult a Nemzeti Nyomozó Irodánál egy társhatóság feljelentése alapján. Akkor az volt az eljárás tárgya, hogy a Budapesti Javítóintézet korábbi vezetőjeként dolgozó férfi és egy társa nehézsorsú, a gyanúsítással érintett időszakban már nagykorú fiatalokat – a helyzetüket kihasználva, hogy tőlük érzelmi és anyagi függőségben voltak – prostitúciós tevékenység folytatására bírták rá, és az abból származó bevételt elszedték tőlük. Bizonyítottság esetén ez szerinte klasszikus emberkereskedelem.
Ezenkívül a megalapozott gyanúnak van egy vagyon elleni szála, ugyanis ezeket a személyeket úgy foglalkoztatta a javítóintézet, hogy valójában nem is dolgoztak ott, illetve volt egy engedély nélkül tartott lőfegyver, egy légpuska, és ez is tárgya az eljárásnak.
Azóta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség közleményben tudatta, hogy a gyanúsított az eddig közölt emberkereskedelem és kényszermunka bűntettén túl megalapozottan gyanúsítható folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével is.
Nagy Gábor Bálint a bizottsági ülésen elmondta, hogy a nyomozás dinamikus folyamat, szemben a bírósági szakasszal. A bírósági szakaszban ugyanis a bíróság eljárását köti a vád. Vagyis amiben az ügyészség vádat emel, a bíróság abban járhat el. A nyomozásra ez nem igaz. A nyomozásban az eljárási cselekmények elvégzésének eredményeképpen újabb olyan adatok juthatnak a hatóság tudomására, amelyek szükségessé teszik a nyomozás kiterjesztését akár más bűncselekményekre, akár más elkövetési időszakokra. Ebben az ügyben is volt erre példa. Ahogy arra is, hogy újabb feljelentések érkeztek.
A legfőbb ügyész szerint, ha igazak az állítások, akkor súlyos bűncselekményekről beszélünk, ha pedig nem, akkor valótlan állításokról, ami egy másik súlyos magatartás, mert akkor valakik valótlanul rágalmaztak embereket.
Tehát a tetteknek és a szavaknak is kell hogy legyen súlya – fogalmazott. Arra a kérdésre pedig, miért döntött úgy a Legfőbb Ügyészség, hogy ügyészségi hatáskörbe vonja a nyomozást, azt felelte: mert ezt a büntetőeljárási törvény alapján bármely ügyben indoklás nélkül megteheti.
Az is elhangzott, hogy felmerültek az ügyben állítólagos titoktartási jegyzőkönyvek, amelyeket állítólagos rendőrök aláírattak „ezzel-azzal-amazzal”. Ennek kapcsán hangsúlyozta: ha rendőröket érintően kell nyomozni, akkor mérlegelést nem tűrő módon csak az ügyészségi nyomozásra tartozhat az ügy.
Szerinte az eljárás jelen szakaszában ezeket a szálakat együtt lehet vizsgálni, aztán majd az eredménytől függően meglátják, hogy az ügyet egyben kell-e tartani, vagy adott esetben külön szálakra bontani.
Konkrét nevet nem említve kitért Juhász Péter blogger lakásán történt október 2-i eljárási cselekményre is. Állítása szerint számtalanszor megtörténik, hogy nem terheltként szereplő személlyel szemben lefoglalást hajtanak végre. Magára a lefoglalásra, amely maradéktalanul törvényes volt, az alapügyben került sor.
Mint megjegyezte, az eljáró hatóságok tagjainak az a feladata, hogy az egyes állításokat megpróbálják a lehető legszélesebb körben ellenőrizni, és eldönteni, hogy azok az állítások igazak vagy sem. „Ha egy tanú állít valamit, akkor azt is ellenőrizni kell, ha egy terhelt állít valamit, akkor azt is ellenőrizni kell. Ezért nagyon fontosak a tárgyi bizonyítási eszközök. A lehetőségekhez képest esélyt sem kell adnunk, és nem szabad adnunk arra, hogy a bizonyítékok manipulálhatók legyenek” – hangsúlyozta azzal összefüggésben, hogy nyilvánosságra került egy videóanyag, amelyben egy akkor még ismeretlen személy fogalmazott meg állításokat.
Azóta a nyomozó ügyészség tanúként hallgatta ki a rendszeresen videókat megosztó, így nyilvános szereplőnek minősülő Látó Jánost, aki szeptember 19-én Juhász Péter blogger YouTube-videójában azt állította, hogy egy nagyon magas rangú politikus rendszeresen járt egy Ózd környéki gyermekotthonba, ahol szexuális kapcsolatot létesített 10-12 éves fiúkkal, őt Zsolti bácsinak nevezték.
De mi hangzott el valahol Ózdon? Nem tudjuk pontosan, hogy hol. Egy rendezvényen, de nem tudjuk pontosan, hogy milyen rendezvényen. Körülbelül tíz éve, de nem tudjuk pontosan, hogy mikor. Odament a beszélőhöz két fiatalember, nem tudjuk, hogy kicsodák, akik egy súlyos bűncselekmény elkövetéséről számoltak be, és nem tudjuk, hogy ez igaz-e. Hát, ez volt az egyetlen kiindulási pont a nyomozó ügyészségnek, ez volt az egyetlen alap, amin elindulhatott
– osztotta meg az ügyészség dilemmáit Nagy Gábor Bálint.
A Központi Nyomozó Főügyészség alárendeltségében működő Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen felállított nyomozócsoport feladata az ügy minden szálának érdemi kivizsgálása, és – a társadalom számára is megnyugtató módon – tények megállapítása. A nyomozócsoport összeállításakor több szempontra is figyelemmel voltak: így van a csoportban tapasztalt ügyész, de fiatal ügyésznő is, aki, ha szükséges, gyerekeket hallgat ki.
A büntetőeljárás nyomozati szakasza főszabályként nem a nyilvánosság előtt zajlik, hiszen így tudnak eredményt elérni.
„Azt megígérhetem önöknek, hogy Magyarország ügyészsége minden törvényes eszközzel élni fog, hogy ebben az ügyben is kiderüljön az igazság, kiderüljön az, hogy valóban történtek bűncselekmények, vagy pedig valaki valótlan állításokat fogalmazott meg, és akármelyikről is van szó, a megfelelő joghátrányt és jogkövetkezményeket le lehessen vonni”
– zárta a nyomozásról szóló válaszát Nagy Gábor Bálint.
(index)
0 Megjegyzések