Rácz András biztonságpolitikai elemző Facebook-posztban igyekezett tompítani a Sebestyén József halála körül kialakult felháborodást, és relativizálni az ukrán felelősség kérdését.
Miközben egyre több bizonyíték utal arra, hogy a 45 éves férfit brutálisan bántalmazták és magára hagyták, Rácz elsősorban azt igyekezett hangsúlyozni, hogy „nagyon keveset tudunk”, és szerinte ideje volna a „higgadtságnak”.
Rácz ahelyett, hogy egyértelműen elítélte volna az ukrán toborzók által elkövetett visszaéléseket,
hosszasan fejtegette, hogy szerinte nem is létezik olyan, hogy „kényszersorozás”.
Sőt, megpróbálta nyelvészeti fejtegetésekbe fojtani a lényeget: a sorozás szerinte eleve kényszer, tehát tautológia erről így beszélni. Emellett többször is kétségbe vonta a magyar sajtó, különösen a Mandiner hitelességét, noha több videó és fotó is alátámasztja a bántalmazás tényét.
Annak ellenére, hogy az elemző is elismerte: Sebestyén a kiképzés alatt „nagyon rosszul volt”, és „nem kapott rendes orvosi ellátást”, mégis inkább a felelősség szétkenésére törekedett. Miközben a hivatalos ukrán álláspont szerint tüdőembóliában halt meg, Rácz is kénytelen volt elismerni, hogy a videókon látható állapot és a késlekedő orvosi ellátás önmagukban is súlyos mulasztásokra utalnak.
A poszt legnagyobb problémája, hogy
miközben Rácz a „higgadt, szakmai hozzáállást” hirdeti, valójában következetesen mentegeti a felelősöket – legyen szó az ukrán hadsereg parancsnoki láncolatáról, az orvosi személyzetről, vagy azokról, akik elhurcolták és halálra kínozták a magyar férfit.
A higgadtságra való hivatkozás így inkább válik önfelmentéssé, mintsem tényleges igazságkereséssé.
(mandiner)
0 Megjegyzések