Ausztrália védelmi iparért felelős minisztere kijelentette, hogy országa egyetlen konfliktusba sem küldené el csapatait. Egy amerikai tisztviselő a japán diplomatákra is nyomást gyakorolt abban a kérdésben, hogy mit tennének, ha Tajvannál kitörne egy konfliktus.
A tárcavezető szerint Ausztrália kiegyensúlyozott csendes-óceáni térséget szeretne, ezért a szigetország kormánya aggódva figyeli a kínai haderő bővítését. A történet pikantériája, hogy Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Kínába látogat, miközben országa Sydney kikötőjében nagyszabású hadgyakorlatot fog végezni az amerikai erőkkel. Emiatt Canberra nem tartja kizártnak, hogy Peking rengeteg információt szeretne megszerezni a művelet megfigyelésével.
Ausztrália nem vállal előre kötelezettséget csapatok küldésére semmilyen konfliktusban – mondta Pat Conroy, a védelmi iparért felelős miniszter vasárnap, arra a jelentésre reagálva, amely szerint az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) arra kérte szövetségesét, tisztázza, milyen szerepet vállalna, ha az Egyesült Államok és Kína háborúba keveredne Tajvan miatt.
Ausztrália prioritásként kezeli szuverenitását, és „nem vitatunk meg hipotéziseket” – mondta Conroy az Australian Broadcasting Corporationnek adott interjúban.
Az ausztrál csapatok konfliktusba való bevonásáról a mindenkori kormány dönt, nem előre, egy későbbi kormány terhére
– mondta az MTI szerint.
A Financial Times szombaton arról számolt be, hogy Elbridge Colby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának államtitkár-helyettese nyomást gyakorolt az ausztrál és japán védelmi tisztviselőkre annak tisztázása érdekében, hogy mit tennének egy tajvani konfliktusban.
A tisztviselő a közösségi oldalára írta ki, hogy „országa védelmi minisztériumát Donald Trump »Amerika az első« politikája vezérli, ebben benne van a lehetséges ellenfelek megfélemlítése”. Hozzátette, a politikai irányzat magában foglalja a szövetségesek ösztönzését a védelmi kiadásaik növelésére” – írja a horvát Index.
Információkat szerezhet meg Kína az ausztrál–amerikai hadgyakorlatról
Conroy elmondta, hogy Ausztrália aggódik Kína nukleáris és hagyományos haderőinek megerősítése miatt, és kiegyensúlyozott indo-csendes-óceáni régiót szeretne, ahol egyik ország sem dominál. „Kína arra törekszik, hogy katonai támaszpontot biztosítson a térségben, mi pedig nagyon keményen dolgozunk azon, hogy a régió elsődleges biztonsági partnere legyünk, mert nem gondoljuk, hogy ez Ausztrália számára különösen kedvező lenne” – mondta.
A biztonság kérdése várhatóan napirenden lesz akkor is, amikor Anthony Albanese miniszterelnök találkozik Kína vezetőivel. A politikus szombaton érkezett Sanghajba hatnapos látogatásra.
Ausztrália és az Egyesült Államok legnagyobb, 19 ország 30 ezer katonájának részvételével zajló, hadgyakorlata vasárnap kezdődik Sydney kikötőjében. A Talisman Sabre hadgyakorlat 6500 kilométert ölel át Ausztrália indiai-óceáni területétől a Karácsony-szigeteken át az Ausztrália keleti partjainál lévő Korall-tengerig.
Conroy elmondta, lehetséges, hogy a kínai haditengerészet megfigyeli a gyakorlatot, hogy információkat gyűjtsön, ahogyan azt a múltban is tette.
Kereskedelmi háborúban állt Kína és az Egyesült Államok, júniusban egyeztek meg a felek
Donald Trump amerikai elnök április elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval és 34 százalékost Kínával szemben, ami nagy port kavart a világ több országa vezető politikusainak körében. Később a Fehér Ház vezetője 125 százalékos vám kivetéséről adott hírt, majd az intézkedést 90 napra felfüggesztette. A kínai termékeket nem sokkal később, egy fájdalomcsillapító miatt, már 145 százalékos tarifa terhelte.
Májusban Genfben állapodtak meg a felek, miszerint mindkét ország 115 százalékkal csökkenti a vámokat. Ekkor úgy nézett ki, hogy véget érhet a konfliktus, azonban a hónap végén az Egyesült Államok visszavonta a kínai diákok vízumait.
Kína júniusban azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megszegte a májusi kereskedelmi megállapodást, amely a fontos nyersanyagok szállításáról is szólt. Washington szerint Kína lassítja a ritkaföldfémek exportját, miközben Peking szerint az észak-amerikai ország vezetett be hátrányos szabályokat. A hónap elején Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök telefonon egyeztetett a kérdésben.
Szintén júniusban az Egyesült Államok és Kína a londoni kereskedelmi tárgyalások után megállapodott az exportellenőrzés enyhítéséről. Az amerikai kereskedelmi miniszter közölte, sikerült kialakítani Kínával a kereskedelmi viszály megoldásához szükséges keretrendszert, így több korlátozást is feloldhatnak. Az „elvi” megállapodást az amerikai küldöttség Trump elé, a kínai delegáció elbírálás céljából Hszi Csin-ping elnök elé terjesztette.
0 Megjegyzések