Lánczi Tamás az átláthatósági törvényről: Akinek nincs takargatnivalója, nem kell félnie a retorziótól

Az Országgyűlés elé nemrég beterjesztett átláthatósági törvényről szólva Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke úgy vélte, hogy az nem az orosz, hanem az amerikai jogszabályokhoz hasonló.

Lánczi Tamás a Kossuth Rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy a május 13-án az Országgyűlésnek benyújtott átláthatósági törvényjavaslat egyik célja, hogy föltárja, az egyes szereplők kinek a megbízásából járnak el, miközben az érintettek megbízóit is kivizsgálná.

A hivatalvezető elmondta, nem érti a független sajtótermékek reakcióját az ügyben, mert

akinek nincs takargatnivalója, annak nem kell félnie a retorziótól”.

Hozzátette, hogy a javaslat nem az orosz, hanem az Egyesült Államokban érvényben lévő törvényhez hasonló. A magyart az utóbbinál lazábbnak tartja.

„Ott is ugye jegyzékbe kell venni azokat a szervezeteket, (...) amelyeket külföldről finanszíroznak, majd idegen hatalom irányítása alatt állnak. (...) A magyar törvény, az erre hasonlít, az amerikai törvényre, úgyhogy nem Moszkvára kell tekinteni, hanem Washingtonra”

– mondta Lánczi, az 1938-as amerikai FARA-törvényre utalva.

Ugyanakkor kifejtette, hogy a magyar szabályozás azért is sokkal enyhébb az amerikainál, mivel „a magyar törvény nem csinál olyat”, mint az amerikai, például

nem nevez külföldi ügynöknek minden külföldről finanszírozott sajtót,

és szerinte „a magyar törvény a vonatkozó amerikainál sokkal szofisztikáltabb és sokkal enyhébb”.

Mint ismeretes, a benyújtott tervezet a külföldről támogatott szervezetekre vonatkozó szigorú szabályozást tartalmazza. Az előterjesztés szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezdeményezheti a kormánynál a szervezet hivatalos nyilvántartásba vételét, ha úgy ítéli meg, hogy annak tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Ha a parlament honlapjára felkerült tervezetet elfogadják, akkor büntethetővé válnak azok a „közéletet befolyásoló” magyar cégek, civil szervezetek, sajtótermékek, amelyek külföldről is kapnak „támogatást”, és „veszélyeztetik Magyarország szuverenitását”. A szuverenitást pedig az veszélyezteti a javaslat szerint, aki megkérdőjelezi vagy negatív színben tünteti fel a tervezet által alkotmányos alapértékként meghatározott elemeket: ilyen például a demokratikus jogállamiság, az önazonossághoz való jog, a család és a házasság védelme, a keresztény értékek védelme, valamint a más országokkal való békés együttélésre való törekvés.

(Origo)