A Bennfentes.net cikke.
- Csak a szokásos.
- Magyar Péter, a Tisza párt vezére nőkkel keménykedik.
- A Jegybank kiadott egy közleményt, hogy az egyik párt vezetője ingerülten üvöltözött egy adategyeztetést végző női munkatárssal.
- Az adategyeztetés oka az, hogy az MNB még korábban piacfelügyeleti eljárást indított bennfentes kereskedelem miatt, és Magyar Pétert is nyilatkozat-tételre szólították fel.
- Magyar ezt nem tűrte, és üvölteni kezdett a Jegybank alkalmazottjával.
- Szerencséje, hogy nem került elő a nadrágszíj.
- A Tisza vezére mindig konfliktusba keveredik a nőkkel.
Magyarország legkeményebb férfija ismét azzal került be a hírekbe, hogy elbánt egy nővel. Spoiler: pont úgy, ahogyan szokott. Fenyegetőzve, bántalmazva, ordítozva.
Így szól a Jegybank közleménye:
"Az egyik politikai párt vezetője 2025. április 22. napján telefonon, ingerült hangnemben kérte számon a Magyar Nemzeti Bank hölgymunkatársát, miután a jegybank törvényi kötelezettségének eleget téve hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított több személlyel szemben bennfentes kereskedelem gyanúja miatt.A politikus indulatosan kifogásolta a nyilatkoztató végzésben számára feltett kérdéseket, majd a jövő évi országgyűlési választásokra utalva változásokat helyezett kilátásba. A Magyar Nemzeti Bank határozottan elítéli a verbális erőszak minden formáját, tevékenysége során kizárólag a törvényeknek alávetve, politikától függetlenül működik.
A politikus 2025. április 22-én, 17:01-kor indított telefonhívásában kifogásolta a jegybank írásbeli nyilatkoztató végzésében foglalt határidőt. A Magyar Nemzeti Bank a végzést már 2025. március 19-én megküldte az érintett részére, a küldeményt csak április 14-én vették át, a válaszadási határidő április 22-én járt le. Bár az ügyintéző tájékoztatta a betelefonálót arról, hogy jogi képviselője határidő-hosszabbítási kérelmet nyújtott be, a politikus indulatosan kérte számon a jegybank munkatársán a határidőt. Közölte, hogy a nyilatkoztató végzésében foglalt kérdéseket komolytalannak tartja, majd a jövő évi országgyűlési választásokra utalva változásokat helyezett kilátásba. A Magyar Nemzeti Bank törvényi kötelezettségét teljesítve folyamatosan elemzi és értékeli, hogy a tőkepiaci szereplők magatartása megfelel-e a vonatkozó hazai és uniós jogszabályoknak. A Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti eljárása során vizsgálja, hogy magánszemélyek által adott tőzsdei megbízások kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló rendelkezései. Az eljárás az OPUS GLOBAL Nyrt. (OPUS) 2023. júliusi részvényvisszavásárlási bejelentését közvetlenül megelőző időszakra vonatkozik. Az MNB meggyőződése szerint a törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak, pártállástól és pozíciótól függetlenül."
Mi történt? Miért kereste az MNB munkatársa bennfentes kereskedelem miatt Magyart?
Az Index birtokába jutott korábbi információk szerint Magyar Péter 2023-ban a tőzsdezárás előtti órákban minden, a birtokában lévő részvényt eladott, és gyakorlatilag az összes pénzén, több tízmillió forintért olyan részvényeket vásárolt, amelyekről csak a tőzsde zárása után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akció miatt az értékük hamarosan megnő.
A portál forrása szerint a Tisza párt vezetője - ahogyan a papírok értéke meredeken emelkedett - jelentős bevételre tett szert az ügylettel. A történetet Vogel Evelin tárta a nyilvánosság elé. Ő azt mondta, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk segítségével keresett, amelyekről "nem kellett volna tudnia".
Sajtóinformációk szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) érdeklődését is felkeltette a hangfelvétel, ezért bennfentes kereskedelem ügyében kezdett vizsgálódni.
A részvényvásárlásokkal kapcsolatban Magyar Péter kínos kérdéseket kapott a Partizánnak adott interjúban is, mire a Tisza vezére válaszadás helyett ingerülten felkérdezte a műsorvezetőt, hogy “hány óra van, Marci?”Az Index időrendben is összerakta a sztorit, és a BENNFENTES is kiegészíti azt a nyilvánosan elérhető információk alapján.2023. július 21-én pénteken este, tőzsdezárás után Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global Nyrt. részvény-visszavásárlást jelentett be, és erről - ahogyan a törvény előírja - tájékoztatta a nyilvánosságot és a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Az ehhez hasonló visszavásárlások általában jelentősen emelik az adott részvény árfolyamát, hiszen egy tőzsdei társaság vezetése bejelenti, hogy keresletet támaszt a saját részvényei iránt. Az erős kereslet pedig felhajtja az árakat, ez piaci vastörvény.Így is lett. A bejelentés jelentősen növelte a részvényárfolyamot.
Az Index szerint ugyanezen a napon, tehát 2023. július 21-én, délután 3 órakor, vagyis még a tőzsdezárás és így a visszavásárlási akció bejelentése előtt Magyar Péter összes egyéb részvényét eladta.
A szabaddá vált több tízmillió forinton pedig Opus-részvényeket vásárolt. A rá következő hétfőn - folytatja az Index -, tőzsdenyitás után pedig emelt árfolyamon eladta ezeket a részvényeket, és ezzel jelentős, több millió forintos haszonra tett szert.
Csakhogy Magyar Péter ekkor még nem a Tisza párt élén trónolt, hanem a Magyar Bankholding Zrt., tehát Mészáros Lőrinc banki érdekeltségénél volt felügyelőbizottsági tag. Mint a Mészáros-közeli bank vezetőségének tagja, értesülhetett olyan információkról, amikről “nem kellett volna tudnia”, ahogyan Vogel Evelin fogalmazott.
Pontosabban: tudni tudhatott erről, csak nem kellett volna visszaélnie az információkkal, mert a gyanú szerint ezzel bennfentes kereskedelmet valósított meg. Hiszen az információ birtokában tudhatta, hogy pénteken délután a tőzsdezárás után az Opus bejelenti a részvény-visszavásárlási programját, és ez fel fogja hajtani az árakat.
Magyar azt állítja, vett Opust, de csak napokkal a társaság bejelentése után
Magyar a propagandamédiának azzal magyarázkodott, hogy “az Index cikke full kamu”, és a banki kimutatásai bizonyítják, hogy július 21-én, az Opus bejelentése előtt nem vásárolt Opus-részvényeket.
Azt is állította, hogy csak július 25-én, kedden, azaz napokkal a hivatalos bejelentés után vett belőlük, amikor már mindenki tudott a visszavásárlásról. Azt is elmondta, hogy az akkor vásárolt részvények “egy részét viszonylag hamar eladta, azokon keresett, míg egy részét megtartotta, azokból rosszabb árfolyamon tudott kiszállni”.
Július 21-én pénteken 168,8 forintos nyitóáron kezdett az Opus, majd napközben az árfolyam 183 forintig emelkedett, és 181,8 forinton zárt. Hétfőn - a pénteki tőzsdezárást követően bejelentett részvényvisszavásárlás után, azaz július 24-én - már 190 forinton nyitott, és 188-223,5 forint közötti mozgást követően 217 forinton zárt a papír.
Ha a bennfentes kereskedelem gyanúja igaz, akkor Magyar Péter a pénteki bevásárlással és a hétfői értékesítéssel egy csapásra csinálhatott 20,5%-os nyereséget (feltételezve, hogy pénteken 175 forintért vett egy részvényt, amit hétfőn 220-ért tudott eladni). Ha 70 millióért vett pénteken, akkor hétfőn ki tudott szállni 84,35 milliós áron, vagyis egy hétvége alatt bezsebelhetett 14,35 millió forintot.
A propagandamédia azzal is mosdatja Magyart, hogy a felügyelőbizottság tagjaként ugyan honnan tudhatott volna arról, hogy az Opus részvény-visszavásárlási programot hirdet.Mondjuk onnan, hogy az Opus a részvények vásárlásakor kötelezően nyilvánosságra hozta, hogy a részvényvásárlásokat az MBH Befektetési Bank Zrt. közreműködésével valósította meg. E befektetési banknak a tulajdonos anyabankja az MBH Bank Nyrt. Ebben a felügyelőbizottságában ült Magyar Péter.Egyáltalán nem elrugaszkodott gondolat, hogy az MBH-csoportban - a későbbi közreműködés miatt - keringett az Opus július 21-én bejelentett akciója, és Magyar Péter is meghallotta a folyosói pletykát.
Magyar magyarázkodásával valami nem stimmel
Magyar azt állítja, ő csak a 2023. július 25-i, keddi napon vett Opus-részvényt. Ekkor 211-229 forint között mozgott a részvény árfolyama. Ez azért fontos, mert azt is állítja, hogy a 25-én (legrosszabb esetben 229 forintért) vett részvényeinek volt egy része, amit nem adott el “viszonylag hamar”, és azokból később már csak “rosszabb árfolyamon tudott kiszállni”.
Csakhogy nem nagyon volt olyan nap, amikor 2023. július 25-ét követően 229 forint alatt járt volna az Opus árfolyama.Az adatok alapján 2023. július 25. után mindössze 9 olyan kereskedési nap volt, amikor a részvények minimumára 229 forint alatt volt, történetesen a július 25-e utáni kilenc nap.
Ezután 2025. februárjáig mindössze 11 olyan nap van, ahol a minimumár 300 forint alatt maradt, de azok közül a legalacsonyabb is 239 forint volt, ami 10 forinttal még mindig magasabb annál, amennyiért Magyar 2023. július 25-én vehette a részvényeit.
Tehát ha Magyar a július 25-én vett Opus-részvényeit legalább augusztus 8-ig megtartotta, akkor kizárt, hogy “rosszabb árfolyamon tudott kiszállni” belőlük.
De nem csak a számok, hanem a tőzsdei befektetési logika is ellentmond Magyar Péternek
Ha egy tőzsdei társaság részvény-visszavásárlást jelent be - ahogyan azt az Opus is tette 2023. július 21-én pénteken kora este - akkor amíg a közleményben előre nyilvánosságra hozott céljait el nem éri, vevői keresletet támaszt a saját részvényei iránt. Ez az erőteljes kereslet viszont árfelhajtó hatású.
Ha valaki ekkor, mindezekről tudva beszáll egy részvénybe - mint Magyar, állítása szerint július 25-én -, akkor ezt azért teszi, mert áremelkedésre spekulál, amit a részvénykibocsátó cég a nyilvános visszavásárlási programjával indukál.
Ebből viszont az következik, hogy egy tőzsdei befektető “nem száll ki” ezekből a részvényeiből egészen addig, amíg a részvény-visszavásárlási program tart. Merthogy amíg a program tart, addig a normális tőzsdei kereslet mellett extra kereslet is lesz a birtokában lévő részvényre. Ez viszont emeli az árakat.
Ráadásul még egy ponton bicsaklik Magyar érvelése.
Azt állítja, nem vett Opus-részvényeket július 21-én délután, az Opus bejelentése előtt, csak 25-én, "amikor már mindenki tudott a visszavásárlásról." Csakhogy az Opus július 21-i közleményében az is benne van, hogy a vállalatcsoport július 26-án kezdi meg a részvényvisszavásárlási-programját.
Tehát ha igaz is, hogy Magyar nem vett 21-én, csak 25-én, "amikor már mindenki tudott a visszavásárlásról", akkor is csak azért vásárolt be egy nappal a program megindítása előtt, hogy a részvény áremelkedésére játsszon. Ez természetesen bevett gyakorlat egy tőzsdei bejelentés után, csak ilyenkor nem szoktak kiszállni a részvényekből, hanem a befektetők megvárják, amíg az áremelkedés realizálódik.
Az Opus részvény-visszavásárlása 2023. október 16-ig tartott, annak lezárultáról a társaság a BÉT oldalán beszámolt, ahogyan arról is, hogy 1 milliárd forintért vett részvényt. Pontosan annyiért, amennyiért előzetesen, július 21-én azt bejelentette.
A társaság közlése alapján egy részvény visszavásárlási átlagára a 2023. július 26. és 2023. október 16. közötti időszakban 306 forint volt.
Így pedig óriási kamunak tűnik, hogy Magyar rajtavesztett volna az Opus-részvényein.
Ha Magyar nem követett el bennfentes kereskedelmet, és valóban csak július 25-én vásárolt, 211 és 229 forint közötti áron, akkor 220-as vásárlási árral számolva, október 16-ig értékesíthette a részvényeit a 300-as sávban, mint amennyiért az Opus is vásárolta átlagosan a saját részvényeit.
Csak ezzel is, tisztán kereshetett +27%-ot, alig két hónap alatt.
Feltételezhető, hogy Magyar mostanra már nem igazodik ki a saját meséiben sem.De erre való a tőzsdefelügyelet, ahol minden részvényjegyzés, eladás és vétel, dátum és pontos idő szerint vezetve van a könyvekben.
(Bennfentes.net)
0 Megjegyzések