Schmidt Mária a poloska-témáról: Ez egy humoros utalás volt

A Terror Háza Múzeum főigazgatója kritizálja, hogy a bíráknak nem sikerült „kódolniuk” a „humort” a miniszterelnök március 15-i poloskázós kijelentésében. Schmidt Mária szerint a Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács a nyilatkozataival, és korábbi kormányellenes tüntetésével túllépett a határon.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint „mostanában az a divat”, hogy a bírák teljes nyíltsággal politikai szereplőkké válnak: tüntetnek, nyilatkoznak, politikai állásfoglalást tesznek.

„Nem rugózok most azon, hogy milyen szövegértési problémákkal küszködik a magyar bírói kar, mert ennek az írásnak nem ez a tárgya, ezúttal beérem annyival, hogy megjegyzem: öreg hiba, ha a bírók nem értik, nem képesek értelmezni az eléjük kerülő szövegeket. Hisz végül is ezért tartjuk őket. Közpénzből” 

– írja Schmidt Mária a Látószög blogon megjelent A politizáló bírákról című publicisztikájában, majd kifejti, hogy a bírák politikai állásfoglalásának tilalma hivatásuk alapfeltételének, illetve alapértékének számít.

Ugyanakkor úgy véli, mára a nyugati társadalmaknak a jurisztokrácia irányába történő elmozdulásával párhuzamosan egyre elfogadottabb köreikben, hogy nyíltan politizálnak.

Vezetőik egyikét-másikát raportra hívja és beszámoltatja egy idegen ország nagykövete, aki feltételezésem szerint bizonyos elvárásokat is megfogalmazott velük és az általuk vezetettekkel szemben

– teszi hozzá a főigazgató, utalva David Pressman volt amerikai nagykövetre, aki korábban találkozott és tárgyalt az Országos Bírói Tanács vezetőivel.

Nálam már az is kiverte a biztosítékot, hogy különböző NGO-k, értsd: Soros-érzékenyítő (!) foglalkozásokat, továbbképzéseket szerveztek a számukra, de amit mostanában tesznek, azzal minden tűréshatárt átléptek

– fogalmaz publicisztikájában Schmidt Mária, aki aztán így folytatja: „Nemrég kormányellenes tüntetést szerveztek, ahol az ellenzék prominens képviselőivel együtt vonultak az utcára. Állítólag azért, hogy magasabb fizetést vívjanak ki. Amit addigra már megkaptak. Újabb szövegértési problémájuk adódott? Szívesen venném annak megvilágítását, hogy az ellenzékkel együtt tüntetni a kormány ellen milyen értelemben nem számít politizálásnak?”.

A bírók szövegértését hiányolja

A főigazgató ezután arról ír, hogy a bírák „mit engedtek meg maguknak” Orbán Viktor március 15-i beszédével kapcsolatban, amikor „a bírák reprezentatív érdekképviseleti szerve[ként], valamennyi bíró nevében” nyilatkoztak meg. Schmidt Mária hozzáteszi, hogy erre tényleg volt-e felhatalmazásuk valamennyi bíró részéről, azt nem firtatja, „annak tisztázása legyen az ő dolguk.”

Március 16-án a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) közleményben tiltakozott Orbán Viktor beszéde miatt, amelyben úgy fogalmazott:

A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében, pénzért a birodalom szekerét tolják.

Erre reagált a MABIE, amely állásfoglalásában úgy fogalmazott:

A MABIE mint a bírák reprezentatív érdekképviseleti szerve valamennyi bíró nevében visszautasítja azt a minden tényszerű alapot nélkülöző állítást, hogy korrupt dollárokból vásárolnak meg bírákat. Ugyanúgy tiltakozunk az ellen, hogy a bírákat kártevő rovarokhoz, állatokhoz hasonlítja. Ez senkinek, így a kormányfőnek sem megengedett.

Publicisztikájában Schmidt Mária felidézi, hogy a Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács Orbán Viktor figyelmébe ajánlotta az Alaptörvény azon pontjait is, amelyek az emberi méltóságra vonatkoznak, továbbá azt is közölték, hogy a bírói eskü szövegének megfelelően a rájuk bízott ügyeket részrehajlás nélkül, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálják el. „Ha-ha-ha” – teszi hozzá a Terror Háza Múzeum főigazgatója zárójelben.

Schmidt Mária is azt az álláspontot képviseli, hogy a kormányfő poloskázós kijelentése

egy humoros utalás volt azokra, akik, mint Magyar Péter és barátnője, hivatásszerűen lehallgatják egymás családtagjait, például Magyar a feleségét, barátait és ezeket nyilvánosságra hozzák, illetve továbbiak közzétételével fenyegetnek.

A főigazgató rámutat, hogy a lehallgatókészülékeket a köznyelv poloskáknak hívja:

Még egy bíró is ismerheti a következő szófordulatokat: Be van poloskázva a szobám, az irodám. Vigyázz, be vagy poloskázva! Ha erről eddig nem hallottak, ha ezt a humort nem sikerült kódolniuk, akkor kénytelen vagyok szellemi képességeik okán alkalmasságukat kétségbe vonni. De talán kézenfekvőbb az a megfejtés, hogy ezúton akarták kifejezésre juttatni a Tisza mozgalom iránti szimpátiájukat. Ami nettó politizálás. Tessék választani! A miniszterelnök így folytatta: »Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.« Erre mondja a magyar, hogy akinek nem inge, ne vegye magára! Magukra vették. Az összes bíró magára vette! Mi van? Nem azt vették magukra, hogy megvásárolták, hanem azt, hogy korrupt dollárokból vásárolták volna meg őket, ezek szerint euróból, forintból, lejből megvásárolhatók? Szövegértés!

Vizsgálják felül a bírói kar alkalmasságát

Ami az emberi méltóságot illeti, Schmidt Mária szerint a „csúcsérzékeny bíráknak” azzal nem volt baja, hogy Orbán Viktor ellen O1G-t ordibálva tüntettek, ilyen kitűzőket hordtak és transzparenseket tartottak a magasba.

„Az szerintük még belefér. Mit szólnának, ha őket is ilyen kitétellel illetnék? Eközben Magyar Péter a bírói, ügyészi kar vezetőinek lecserélésével és börtönnel fenyegetett. »Út a börtönbe« programot hirdet, visszamenőlegesen 20 évre akarja mások vagyonosodását vizsgálni, miközben az állítólagos bennfentes kereskedésével kapcsolatos kérdéseket azzal utasítja vissza, hogy senkinek, semmi köze ahhoz, hogy évekkel ezelőtt mit csinált. Mentelmi joga mögé bújva kerüli el büntetését, azért, mert részegen randalírozva ellopott egy drága telefont, amit a Dunába hajított. Mindez a bírói szervezetek szerint szót sem érdemel. Akkor sem tiltakoztak a jogállami normákra egyszerre oly érzékeny bírák, amikor 2022-ben az alkotmány figyelmen kívül hagyásával, a kétharmados törvények hatályon kívül helyezésével, egyszerű többséggel ígért változtatásokat az akkori ellenzék. Tisztelt Honfitársaim, ezeknek a bíráknak kell ügyeinkben ítéletet mondaniuk! Ezeknek kellene, illene a jogállamiságot szavatolniuk! Csoda, hogy például a sajtóperekben hozott döntéseiket mindenki elfogultnak és méltánytalannak tartja?” – tette hozzá.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója azzal zárja publicisztikáját, hogy szerinte a Magyar Bírói Egyesület és az Országos Bírói Tanács a nyilatkozataival, kormányellenes tüntetésével túllépett azon a határon, amit egy magára adó jogállam megengedhet. Schmidt Mária arra kéri a Kúria elnökét és az igazságügyi minisztert, hogy „a bizalmat vesztett bírói kar alkalmasságát és hivatalképességét vizsgálja felül és a szükséges intézkedéseket hozza meg”.