Mi történhet Magyarországon a 2026-os választás után ha a szekta győzne

Kiterítette a lapjait a liberális politikus – mutatott rá a Faktum tényellenőrző portál elemzése.

A Tisza Párt vezetője több alkalommal utalt arra, hogy kormányra kerülése esetén hasonlóan kíván eljárni, mint Donald Tusk Lengyelországban. Az, hogy Magyar Péter a lengyel miniszterelnököt emlegeti példaként, azért is pikáns, mert vannak olyan vélekedések, melyek szerint Tuskék egy Magyarországra bekészített forgatókönyvet valósítanak meg Lengyelországban.

A Faktum tényellenőrző portál elemzésében azt vizsgálta meg, hogy milyen jogállamisági problémákkal, politikai csatákkal terhes az az út, amelyre az ellenzék vezetője terelné az országot.

A Faktum bemutatta azt, hogy a lengyel modell lényegét számos példa alapján meg lehet közelíteni.

Jellemzője például a keresztényellenesség, amelynek gyakorlati szintjén Michał Olszewski atya rabosítását láthatjuk,

szimbolikus szinten pedig például azt, 2024 májusában a hivatalhoz tartozó épületekben, a vallási jelképek, így a kereszt használatát is betiltotta a varsói főpolgármesteri hivatal.

A PiS képviselője hiába hívta fel a figyelmet, hogy Varsó főpolgármestere ezzel a vallásszabadságról szóló alkotmányos előírásokat sérti. Ez a gyakorlaton mit sem változtatott.

Egy másik út

A Faktum elemzése szerint meg lehetne közelíteni a modell lényegét a mentelmi jog semmibevétele vagy a közszolgálati média erőszakos megszállása oldaláról is,
ezek mégsem adnak átfogó olvasatot a modell valódi lényegiségét illetően.

Az úgynevezett lengyel modell lényege az a sajátos értelmezés, amely szerint egy politikai kurzus illegitimnek tartott szabályait illegitim módon megváltoztatni paradox módon mégis legitim lépésnek tekinthető, mivel az eredeti szabályokat magukat is illegitimnek tartják. Ez a gondolkodásmód sokféleképpen értelmezhető és bírálható, de annyi bizonyos, hogy

ez a megközelítés alapvetően szembemegy a demokrácia egyik legfontosabb alapelvével,

amely szerint tiszteletben kell tartanunk a politikai ellenfeleink által hozott szabályokat, még akkor is, ha nem értünk egyet velük.

Donald Tusk és kormánya egyértelműen átlépte ezt a vörös vonalat, amikor a mentelmi jog figyelmen kívül hagyásával bebörtönözte politikai ellenfeleit.
 
Magyarország esete

A Faktum arra is kitért elemzésében, hogy bár Magyarországon ilyen események egyelőre csak elméleti feltevésként merülnek fel, az biztos, hogy az ellenzéket támogató értelmiségi körök egy része nyitottságot mutat hasonló lépésekre. Emellett az is valószínűsíthető, hogy Brüsszel, a lengyel példát figyelembe véve, nem tanúsítana jelentős ellenállást egy ilyen forgatókönyvvel szemben.

A legfontosabb és legkritikusabb kérdés az, hogy hogyan reagálna a magyar társadalom az alkotmányos rend felbomlására és az ezzel járó káoszra.

Bármennyire is elképzelhetetlennek is tűnik az ilyen vagy ehhez hasonló „alkotmányos puccs” magyarországi megvalósulása, érdemes lehet rá felkészülni és minél több biztosítékot és garanciát eszközölni az alkotmányos rend védelme érdekében.

A Faktum teljes elemzését ide kattintva olvashatja el.