Kedden este új mérföldkőhöz ér az amerikai elnökválasztási kampány: először vitázik egymással a demokrata elnökjelölt, Kamala Harris alelnök és a republikánus elnökjelölt, Donald Trump exelnök.
A republikánus és a demokrata konvenció után, kevesebb mint két hónappal a november 5-i elnökválasztás előtt a vita meghatározhatja, hogyan fordul rá a két elnökjelölt a kampányhajrára.
A Philadelphiában tartott tévévita lesz Harris és Trump első találkozása szemtől szemben, és lehet, hogy az utolsó is, ugyanis a felek még nem egyeztek meg újabb időpontokban.
Ennek megfelelően az átlagosnál nagyobb érdeklődés övezi az ABC tévécsatorna által moderált vitát, amitől többen rekordnézettséget várnak.
Egy ideig annak ellenére is kérdés volt, hogy megtartják-e a vitát, hogy az időpontjáról még júniusban megegyezett Trump és akkori ellenfele, Joe Biden elnök. Trump és Biden két vitát ütött nyélbe, amiből az elsőt szokatlanul korán, június végén tartották: ez volt az a bizonyos vita, ami annyira katasztrofálisan sikerült Bidennek, hogy a saját pártjából is egyre fokozódó nyomás hatására pár héttel később visszalépett az elnökjelöltségtől.
Biden visszalépése után a demokraták villámgyorsan beálltak Harris mögé, aki a párt jelölőgyűlésén hivatalosan is elfogadta az elnökjelöltséget. Harris továbbra is tartotta magát a második vita szeptember 10-i időpontjához, Trump azonban belengette, hogy nem megy el rá, mivel szerinte az ABC elfogult vele szemben. A republikánus politikus augusztusban egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott a kérdésben, mígnem a hónap végén megerősítette, hogy részt fog venni a vitán.
Az persze kérdés, lesz-e bármi kézzelfogható hatása a vitának, akárhogyan is szerepelnek a jelöltek. Az utóbbi tíz évben közhellyé vált politikatudományi körökben, hogy a polarizáció és az árokásás-mentalitás miatt már sokkal kevesebb az olyan szavazó, akit egy vita meggyőzhet egyik vagy másik irányban.
Érdemes egy pillanatra áttekinteni, milyen formában érkeznek az elnökjelöltek Philadelphiába. Az országos felmérésekben mutatott előny azonban önmagában nem elég a győzelemhez, és ahogy írtuk, van arra utaló jel is, hogy Harris előnye egy felfutás után csökkenni kezdett.
A New York Times / Siena College vita előtt nem sokkal kijött, és emiatt sokat idézett felmérésében Trump 48, Harris 47 százalékon állt.
Az Egyesült Államokban nem automatikusan a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyeri az elnökválasztást, hanem az úgynevezett elektori rendszerben az egyes államokat képviselő elektorok választják meg formálisan az elnököt.
Az elektori szavazatok megszerzéséhez államokat kell nyerni, ami praktikusan azt jelenti, hogy az egész elnökválasztás a szorosnak ígérkező csatatérállamokban fog eldőlni.
Így előfordulhat az a helyzet, hogy Harris több szavazatot kapva veszti el a választást, pont ahogy Hillary Clinton tette Trump ellen 2016-ban. A trendeket és különböző mutatókat súlyozó modelljében Nate Silver jelenleg Trumpot tartja az esélyesebbnek a szűk győzelemre, mert néhány kulcsfontosságú államban, például az északi rozsdaövezetbe tartozó Pennsylvaniában teljesen fej fej mellett vannak a jelöltek, Harris augusztusban mért előnye itt elfogyott.
Az ABC szeptember 2-án tette közé a vita formátumát, aminek értelmében nem lesz élő közönség, és a jelöltek mikrofonjai is le lesznek némítva, amennyiben nem rajtuk a sor, hogy beszéljenek. Ez utóbbi kitétel az utolsó pillanatig feszültségforrás volt a kampányok között, mivel Harris stábja szerint a mikrofonoknak végig bekapcsolva kellett volna lenniük.
Ezt minden valószínűség szerint hátrányként értelmezte Harris, aki korábbi vitaszereplésein közbevágásaival.
A Trump-kampány viszont amellett érvelt, hogy Philadelphiában ugyanazok a feltételek legyenek érvényben, mint a júniusi vitán, még akkor is, ha maga Trump vegyesen nyilvánult meg a kérdésben. Egy augusztusi kampánygyűlés során például azt mondta, hogy a mikrofonok elnémítása nem érdekli őt, és hogy inkább azt szeretné, ha be lennének kapcsolva. Ugyanazon az eseményen azonban azt is elismerte, hogy a megállapodás szerint a második vita szabályainak ugyanazoknak kell lenniük, mint az elsőnek.
Harris végül szerdán egyezett bele a vita szabályaiba, kampánya pedig levélben közölte az ABC-vel, hogy félreteszi a mikrofonok elnémításával kapcsolatos aggályait, hogy a vitát megtarthassák. A Washington Post megszerezte a Harris-kampány levelét, amelyben többek között azzal érvelnek, hogy a korábban ügyészként dolgozó Harrist hátrányos helyzetbe hozza a formátum.
Szerintük ugyanis a mikrofonok elnémítása csupán arra szolgál, hogy megvédje Trumpot az alelnökkel folytatott közvetlen szóváltástól.
A 2020-as vitákhoz hasonlóan most sem lesznek nyitóbeszédek, csak záróbeszédek.
Emellett minden jelöltnek két perc áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a moderátor kérdéseire, és két percet kapnak a másik cáfolatára, valamint további egy percet a pontosításra vagy válaszadásra.
0 Megjegyzések