Pilhál Tamás írása
„Remélem, az érintett
sportolók – akiknek szó szerint fejest kell(ett) ugraniuk az ürülékes
vízbe – nem köveznek meg érte, hogy azt írom: jó ez az egész
Szajna-balhé. Jó, hogy így történt – így kellett történnie. Van benne
valami szimbolikus. Önmagán túlmutató üzenetet hordoz. E. coli
baktériumos, szivárványos keretbe foglalja az egész eseménysort, amely
az olimpiai megnyitón az utolsó vacsora meggyalázásával, Jézus Krisztus
és a kereszténység leköpésével kezdődött, nőket összeverő férfiakkal
folytatódott, és ki tudja, miként végződik majd a záróceremónián.
(Vannak elképzeléseim. Macron elnök tütüszoknyában énekli a
Marseillaise-t, a kék gnóm fölmászik az Eiffel-toronyra, s ott nyílt
színi vazektómiát követ el magán, végül mindezt megkoronázandó: újra
meggyújtják a Notre Dame-ot. Vagy valami ilyesmi.)
A képsorok az
elménkbe vésődnek, s évek, évtizedek múlva is emlékezni fogunk rájuk. A
kék gnómra, ahogy rézsútosan hever az utolsó vacsora asztalán, széttett
lábbal, közszemlére tett zacskóval, mögötte az ál-Jézus – egy
visszataszítóan hájas nőszemély – rötyög. Aztán a Szajnából kimászó
triatlonosra, aki a kamerák előtt kezd sugárban hányni a fekáliás,
elviselhetetlenül büdös folyóvíztől. Az XY-kromoszómás, magát mégis
áldozatként sajnáltató Imane Helif algériai bokszolóra, amint gúnyosan
néz összevert, síró olasz női ellenfelére, vagy éppen férfiasan
vicsorogva ünnepli a mi Hámori Lucánk legyőzését.
Nem egy ország – egy egész civilizáció, a Nyugat rothadásának képkockái ezek.
A
szemünk előtt omlik össze az úgynevezett francia »gloire«, mindaz a
hírnév és dicsőség, amely inkább csak gőg volt meg nagy mellény. Amely a
kétségtelen nagy teljesítmények mellett leginkább a gyarmatosításra,
mások kifosztására épült. (Például Imane Helif hazájának
kiszipolyozására.)
Hát most oda a gloár, a glória, porba hullt. S
vele együtt a Nyugat vezérlőcsillaga, a neoliberális woke-őrület,
amelyről bárki (akinek nem mentek el otthonról) láthatja élő, egyenes
adásban, hogy micsoda. Egy ocsmány, visszataszító fekély. Egy
rosszindulatú daganat, amely mindent fölzabál.
Mégis jó, hogy így esett. Ahogy mondani szokás: »elvált a sz…r a májtól«.
Nesze
nekünk olimpia! Ha ezt előre sejti, talán Pierre de Coubertin báró is
inkább veszteg maradt volna. Szegény sportolók szó szerint, mi, mezei
tévénézők átvitt értelemben úszunk a sz…rban.”
(Magyar Nemzet/Pilhál Tamás)
0 Megjegyzések