Az uniós tagállamok kedden megszavazták a menekültügyi és migrációs csomag kilenc elemét.
A tagállami Tanács tavaly decemberben egyezett meg az Európai Parlamenttel a gyakorlatilag nyolc éve tárgyalt szabályozásról, miután a miniszterek közös álláspontot tudtak kialakítani a legvitatottabb javaslatokról: a menekültügyi és migrációkezelési rendszerről, valamint a menekültügyi eljárásokról illetve a vészhelyzetekről szóló rendeletről.
A csomagban külön jogszabályok vannak, de ezek időnként áthivatkoznak egymásra, politikailag pedig nagyrészt együtt kezelik ezeket, mert a tagállamok és a parlamenti frakciók a paktum több elemét érintő kompromisszumokat is köthettek – azaz egy bebukott szavazás akár a többit is magával ránthatta volna.
A menekült- és migrációkezelésről szóló rendelet nem a menedékkérők áthelyezését, hanem a szolidaritást tenné kötelezővé a migrációs nyomás alatt álló országokkal:
választani lehetne a pénzügyi hozzájárulás, a menedékkérők átvétele vagy technikai támogatás között.
Emellett a menekültügyi eljárásról szóló rendelet közös szabályokat hozna létre a folyamatra, az elutasítottak visszaküldésére és rövidebb határidőket szabna az eleve alaptalan kérelmek elbírálására. Bevezetik a határeljárást, ami tulajdonképpen egy új szűrő azoknál, akiket például a zöldhatár átlépésénél kapnak el vagy a tengerből mentenek ki.
Az eljárás végéig alapesetben a külső határon vagy annak közelében, tranzitzónákban vagy a tagállamokon belüli egyéb kijelölt helyszíneken kellene maradniuk.
A válsághelyzeti rendelet biztosítaná a szolidaritást a tagállamok között, ha valamelyikbe kivételesen sokan érkeznének az EU-n kívülről. A szabályok azt is igyekeznének kezelni, ha egy külső ország vagy ellenséges nem állami szereplő eszközként használná a migrációt, hogy így próbálja aláásni az EU stabilitását (mint ahogyan például Belarusz igyekezett 2021-ben). Ilyenkor a szolidaritási intézkedésekről és a menekültügyi szabályok alóli esetleges mentességekről a tagállami Tanács döntene.
Az előszűrésről szóló rendelettel egy külön eljárással kiválogatnák azokat, akik nem teljesítik a feltételeket, hogy belépjenek az EU területére. A folyamat azonosítaná őket biometrikus adatok begyűjtésével, egészségügyi és biztonsági vizsgálatokat is végeznének.
Módosítják a menedékkérők adatait és ujjlenyomatait tartalmazó Eurodac rendeletét is.
A rendszerbe elvben minden, a külső uniós határra érkező menedékkérő ujjlenyomatát fel kell tenni, hogy később ne próbálkozhassanak újra máshol az EU-ban.
A lenyomatokat az arcképek adataival is kiegészítenék, és rögzíthetnék, ha valaki például biztonsági kockázatot jelent.
Emellett egységesebb szabályokat vezetnének be rá, ki milyen alapon lehet jogosult menedékkérelemre és milyen alapkövetelményeknek kelljen megfelelni a menedékkérők fogadásához. Teljesen önkéntes alapon egy uniós áttelepítési keretet is bevezetnének, ahol a részvételre hajlandó tagállamok közös rendszerben ajánlhatnak fel helyeket EU-n kívülieknek.
0 Megjegyzések