Megdöbbentő demográfiai fordulatról ír a The Wall Street Journal (WSJ), amely szerint hamarosan eljutunk ahhoz a ponthoz, ahonnan elkezdhet majd csökkenni az emberiség létszáma.
„Mérföldkőhöz érkeztünk: hamarosan a globális termékenységi ráta a népesség állandó szinten tartásához szükséges szint alá esik, sőt lehet, hogy ez már meg is történt”
– írja az amerikai lap.
A termékenység
szinte mindenhol csökken, a nők esetében már a jövedelem, az oktatás és
a munkaerő-piaci részvétel szintjétől függetlenül. A csökkenő születési
arányszám óriási hatással van az emberek életmódjára, a gazdaságok
növekedésére és a világ szuperhatalmainak helyzetére – írja a WSJ.
A
magas jövedelmű országokban a termékenység már az 1970-es években a
demográfiai egyensúly szintje alá esett, és a világjárvány idején még
tovább zuhant. De ma már fejlődő országokban is csökken: India tavaly
megelőzte ugyan Kínát, mint legnépesebb ország, de termékenysége már ott
sem képes biztosítani a népességszám fenntartását.
„Közeleg a demográfiai tél”
- mondta az amerikai lapnak Jesús Fernández-Villaverde, a Pennsylvaniai Egyetem demográfiára szakosodott közgazdásza.
A
következmények nagyon súlyosak lehetnek: a zsugorodó munkaerőpiac, a
lassuló gazdasági növekedés és az alulfinanszírozott nyugdíjak mellett
az egyre öregedő társadalmak is veszítenek életképességükből. A kisebb
népesség pedig csökkenő globális befolyással jár, ami kérdéseket vet fel
az Egyesült Államokban, Kínában és Oroszországban a hosszú távú
szuperhatalmi pozíciójukat illetően.
Nem véletlen, hogy Donald
Trump a bezuhanó termékenységet nagyobb fenyegetésnek nevezte a nyugati
civilizációra, mint Oroszországot. Egy évvel ezelőtt Fumio Kishida japán
miniszterelnök kijelentette, hogy az ország születési arányának
összeomlása miatt „annak a határán áll, hogy képesek vagyunk-e továbbra
is társadalomként működni”. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig az
ország „demográfiai GDP-jének” növelését helyezte előtérbe.
A csökkentés tényleg drámai mértékű: 2017-ben a globális termékenységi ráta még 2,5 volt, de ez az következtetése szerint 2021-re már 2,3-re csökkent, ami közel van a demográfusok által a globális helyettesítési arányszámnak tartott körülbelül 2,2 szinthez.
Ráadásul
Fernández-Villaverde szerint a nemzeti születési nyilvántartások
jellemzően 10%-20%-kal alacsonyabb születésszámot jelentenek, mint amit
az ENSZ előre jelzett – a tényleges helyzet tehát még rosszabb lehet.
Kína
tavaly 9 millió születést jelentett, ami 16%-kal kevesebb, mint az ENSZ
központi adata. Az Egyesült Államokban tavaly 3,59 millió csecsemő
született, ami 4%-kal kevesebb, mint amit az ENSZ előre jelzett. Más
országokban az alulteljesítés még nagyobb: Egyiptom 17%-kal kevesebb
születést jelentett tavaly. Kenya 2022-ben 18%-kal kevesebbet jelentett.
A
szakértő becslése szerint a globális termékenység tavaly 2,1 és 2,2
közé esett, ami az emberiség történetében először a globális
helyettesítési szint alatt marad. Ez nem azt jelenti, hogy azonnal
csökkenni kezd a világ népessége, de a növekedés folyamatosan lassul, és
2040-2060 között ténylegesen is elkezdünk kevesebben lenni a földön. (A
fejlett országokban ez a fordulat már be is következett, de néhány
évtizeden belül globálissá válik.)
Az okok szerteágazóak: a
demográfusok az individualizmus irányába történő átrendeződésnek
tulajdonítják a gyermekvállalási kedv csökkenését, amely kisebb
hangsúlyt fektet a házasságra és a szülőségre, és elfogadhatóbbá teszi a
kevesebb vagy a gyermek nélküli életet.
Korábban azt gondolták,
hogy a nők a 2008-as pénzügyi válság okozta elhúzódó gazdasági
bizonytalanság miatt halogatják a gyermekvállalást, ám a helyzet a
gazdasági kilátások javulásával sem lett jobb. További fontos ok lehet a
fogamzásgátló módszerek és az abortusz könnyű elérhetősége olyan
térségekben is, mint Afrika, miközben a hagyományosan több gyermeket
vállaló vallásos családok száma csökken. Érvként fogalmazódik meg az is,
hogy a szülők szeretnének több időt tölteni a gyermekeikkel, ami a
sokgyermekes családoknál nehezebben valósítható meg.
Az amerikai
lap bemutat több olyan kormányzati programot, amivel világszerte
megpróbálják ellensúlyozni a demográfiai válságot, de ezek közül csak a
magyar példát látják eredményesnek.
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök Európa egyik legambiciózusabb születési programját vezette be”
– írja a Wall Street Journal, ismertetve a kedvezmények összetett rendszerét, amelynek következtében
„a magyarországi termékenységi ráta, bár még mindig jóval a helyettesítési ráta alatt van, 2010 óta emelkedett”.
0 Megjegyzések