93 éves korában meghalt Dries van Agt volt holland miniszterelnök és vele egykorú felesége, mindketten eutanázián estek át – jelentette be a Van Agt által alapított The Rights Forum non-profit emberi jogi szervezet. A közlemény szerint az ex-miniszterelnök kézen fogva hunyt el az őt több mint hetven éve támogató Eugenie van Agt-Krekelberggel, három gyermeket, több unokát és dédunokát hátrahagyva.
A házaspár a hírek szerint régóta
egészségügyi problémákkal küzdött, Van Agt például 2019-ben agyvérzésen
esett át egy palesztin megemlékezésen tartott beszéde közben, és soha
nem sikerült teljesen felgyógyulnia. Mások mellett ezért választhatták a
Hollandiában már több mint két évtizede engedélyezett „kegyes halált”.
Kiterjesztve a gyerekekre is
Mint ismeretes, Hollandia 2002-ben a világon elsőként legalizálta az eutanáziát szigorú feltételek mellett. E szerint eutanáziát csak tiszta tudatállapotban, cselekvőképesen, ismétlődően, külső befolyástól mentesen és írásban lehet kérelmezni abban az esetben, ha a kérvényező olyan súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenved, amelynek fizikai vagy pszichológiai tünetei orvosilag nem enyhíthetők. Az eutanáziát két orvosnak kell elvégeznie, közülük egyik sem lehet a beteg családtagja.
2023-ban az engedély lehetőségét kiterjesztették az 1–12 éves korú gyermekekre is
(az
egy év alattiak eutanáziájára már voltak korábban is irányelvek, a 12
év felettiekre az általános szabályozás vonatkozott). Tavaly a holland
kormány Ernst Kuipers egészségügyi miniszter, a 66-os Demokraták (D66)
baloldali liberális párt politikusa előző évi javaslatát alapul véve
engedélyezte az eutanázia végrehajtását az említett korosztályban is,
azon gyermekek esetében, akiknek a szenvedései elviselhetetlenek, nincs
remény az állapotuk javulására, illetve olyan esetekben, amikor a
palliatív ellátás sem enyhíthet a fájdalmaikon.
Hollandia ezzel
csatlakozott Belgiumhoz, amely szintén 2002-ben legalizálta az
eutanáziát, és már 2014 óta elvi lehetőséget nyújt arra, hogy bármely
korú gyermek orvosi segédlettel meghalhasson. Igaz, akad némi különbség a
két szabályozás között, Belgium ugyanis voltaképpen csak eltörölte az
önkéntes eutanáziához való jog alsó korhatárát.
A csak
felnőtteken alkalmazható eutanáziára ugyanakkor más európai országokban
is lehetőség van, így többek között 2008 óta Luxemburgban, 2021 óta
Spanyolországban, illetve Svájcban – ahol külföldiek is igényelhetik –,
Németországban, Ausztriában és Finnországban is engedélyezi az
egészségügy bizonyos speciális körülmények között.
Egyre növekvő számok, egyre több pár
A
holland Regionális Eutanázia Felülvizsgáló Bizottság (RTE) jelentése
szerint a 2022-ben bejelentett, ily módon való elhalálozások aránya az
összes hollandiai haláleset 5,1 százalékát tette ki; ez valamivel több,
mint a 2021-es 4,5 százalékos adat. A legtöbb esetben daganatos betegek
kérvényezték az eljárást, az előző évekhez képest többen, 288-an pedig
demencia miatt kértek rá engedélyt. Ez utóbbi különösen érzékeny téma,
mivel egy ponton túl a kérvényező már nem tekinthető beszámíthatónak,
ezért „előzőleg”, orvosok bevonásával kell tisztázni a jogosultságot.
A jelentésből kiderül az is, hogy 2022-ben 379 összetett betegségekkel küzdő idős ember kért eutanáziát;
ez 23 százalékos növekedés 2021-hez képest.
A
közel négyszáz idős kérvényező közül 58-an olyan párok tagjai voltak,
akik – csakúgy, mint Van Agt és neje – együtt szándékoztak meghalni.
Ilyenkor a protokoll szerint mindkét félnek más tanácsadóhoz és orvoshoz
kell fordulnia, és mindkettőjüknek teljes mértékben meg kell felelniük a
szükséges feltételeknek.
A párok esetében eddig ez volt a
rekord, ami természetesen kérdéseket is felvet az eutanázia ellenzői
részéről. Kevin Yuill-tól, a Humanists Against Assisted Suicide and
Euthanasia (Humanisták a Támogatott Öngyilkosság és Eutanázia Ellen)
egyesület vezetője a The Times című brit lapnak így nyilatkozott:
„Nagyon valószínűtlen, hogy két ember egészségi állapota ennyire egybeessen.”
2022-ben Hollandiában 115 esetben végeztek eutanáziát súlyos pszichiátriai betegségben szenvedők esetében, megközelítőleg ugyanannyi alkalommal, mint 2021-ben.
A szomszédos Belgiumból szintén van adat: 2003-ban 235 alkalommal került sor az országban eutanáziára, 2022-ben pedig 2966-szor, ez az összes halálozás 2,5 százaléka. A legnagyobb csoportot a 80 és 89 év közötti emberek alkották, kiskorún elvégzett beavatkozásról nincs hír. A közel háromezer esetből nagyjából ötszáznál belátható időn belül nem volt várható a haláluk, 41-ük kérése kognitív zavaron alapult, 24-en pszichiátriai rendellenességre hivatkoztak, néhányan pedig krónikus, de nem halálos betegségre, mondjuk ízületi gyulladásra.
Ez utóbbi jól érzékelteti az eutanáziával szemben legtöbbször felhozott érv, az úgynevezett „csúszós lejtő” jelenség előretörését. Ennek lényege, hogy ha megtesszük az első lépést, azaz a jog lehetővé teszi, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő beteg életét – saját kérésére – az orvos megrövidítse, mi a garancia arra, hogy nem szakad át a gát, és nem végeznek-e legközelebb olyan embereken is eutanáziát, akik cselekvőképtelenek, de saját akaratukból ezt nem kérnék, esetleg mások úgy ítélik meg, hogy a kezelésük, ellátásuk teher a családtagok vagy a társadalom számára.
(Mandiner)
0 Megjegyzések